Seite - 462 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Band 22

462 mert az elkülónítés a jog, tórvény és méltányosság szerint már az egész országra nézve végre van hajtva. A méltányosság szempontjából majdnem minden olyan esetben, a mikor valakinek valamely erdóterúlet iránt támasztott joga kétséges volt, az az elv érvényesúlt, hogy az erdó ahhoz az általa széttagolt magánbirtokhoz csatoltassék, a melynek kikerekítésére alkalmas. Ekképen az erdók tulajdonjogának rendezése a sajátképeni erdészeti érdekeken túlcsapva egyszersmind általános gazdasági, sót politikai érdekúvé is lett s kétségtelenül a jog rendezésénél kóvetett tapintatos eljárásnak kószónhetó, hogy azok a szerfólótt rendezetlen állapotok, a melyeket Ausztria-Magyarország Boszniaés Herczegovina megszállásakor talált az erdók birtoklása tekintetében, alig másfél évtized alatt a lakosság teljes megelégedésére tisztába hozattak. Az erdók birtoklása tekintetében létrehozott rendes állapotok biztosítása czéljából az állami erdók határai egészen egyszerú, de azért teljesen kielégító módon megjelóltettek. Jelenleg Boszniában l ,363.120 hektár, Herczegoviná- ban 83.246 hektár, együtt véve tehát 1,446.366 hektár zárt szálerdó van az állam tulajdonában, a minek rendkivúl nagy fontosságát kónnyú belátni, meggondolva, hogy a jókarban lévó szálerdók bósége mily kedvezó hatással van bármely ország lakhatóságára és kózinúvelódési fejlódésére. A szálerdók ma már majdnem kivétel nélkül a magasabb hegységekre vannak visszaszoritva. Ehhez képest Bosznia és Herczegovina hegyalakúla- tához simúlva, vagyis az éjszaknyugatról délkeletnek vonúló hegylánczok irányát kóvetve, hosszan elnyúló s az egész országon áthúzódó terúleteket borítanak. Mindamellett ezek a terúletek a fensíkszerúen ellaposodó hegy- hátakon, a milyenek fóként a délkeleti mészhegységekben fordúlnak eló, meglehetós szélesek is. Kiterjedtebb szálerdók találhatók Boszniában az Una és Sana folyó kózt vonúió hegylánczon, a Pliva folyóra és a Vrbas folyó bal- partjára hajló — Jajcza és Gornji-Vakuf kózótti — hegylejtókón; a „boszniai Erczhegység" név alatt ismeretes hegységben Fojnica kórúl, az Igman, Bjelasnica és Treskavica nevú magaslatokat kórnyezó hegycsoporton, a Szerajevótól keletre emelkedó Javorina és Romanja planinán és a Crni Vrhen, V a Zepa patak és a Jadar, Drinjaía, Krivaja és Gostovic folyók vízkórnyéke kózt terjedó fensíkon, az Ugar, Vrbanja és Usora vízére hajló hegységeken, az Ukrina, a Josavka és Turjanica patak forrását kórnyezó emelkedéseken s végúl az ország éjszaki felében magánosan emelkedó hegységeken: a Kozara, Prozara, Gumjera, Motajica, VuCiak, Ozren és Majevica planinán. Hercze- govinában a szálerdók javarészt csak a keleti vidékekre szorúlnak.