Seite - 463 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Band 22

463 Bosznia és Herczegovina szálerdeiben mindóssze nyolczféle uralkodó fanem fordúl eló. A kocsántalan tolgy a lapályokon,. a hol legkedvezóbb termóhelyét találja, meg a dombvidékek és elóhegységek melegebb lejtóin; a kocsános tolgy fóként a Boszniában számos helyen hatalmas tómegekben eló- fordúló serpentín- és gabbro-kózet fólótt, részben pedig a Bosznia belsejében és Herczegovinában elófordúló flysch-rétegek fólótt és más harmadkori neogen hegyalakúlatokon s végúl az ország óskori származású emelkedésein; a bükk elsó sorban az ósszes mészhegységeken, s e mellett a tobbi kózepes magasságú hegységeken is, leereszkedve az elóhegység és dombvidék árnyas lejtóire; a jegenyefenyü a legkiemelkedóbb magaslatok mentén (vagyis a Pontus és Adria kózótti vízválasztón), valamint a tobbi magas hegységben is, külónósen a mészhegységek magas fensíkjain; a lúczfenyü a jegenyefenyü régiójának zordonabb talaján, de mélyebb fekvésú helyeken is, hol az altalaj tómóttebb, vagy a hol a felsó rétegeket nedvesen tarto palából áll az altalaj; a fekete- és erdei/enyü Boszniában fóképen a serpentín és gabbro-kózet alkotta dombhátakon, napsütótte oldalakon, továbbá Bosznia délkeleti részén és Herczegovinában az ósszes mészhegyeken, kivált a silány termóhelyeken; a fehérhéjú fenyü ép úgy a kóves és sziklás, magas régiókban, mint a mélyebb és védettebb fekvésú helyeken és Herczegovinának éjszaki és éjszak- keleti részén, valamint Boszniában OpanCac mellett a Bjelasnicán. Az óserdó- szerú szálerdókben mindezek a fanemek egyebütt ritkaságszámba menó, valósággal óriási vastagságot és magasságot érnek el. Részint elegyetlen, részint elegyes állabokat alkotnak. A bokros erdók mindenfelé igen kúlónbózó fanemek elegyéból állanak. Ezekben az erdókben mindenütt elófordúl Boszniában a mogyoró, Hercze- govinában pedig a gyertyánnak egy faja, a Carpinus duinensis. Az a kórúlmény, hogy az erdóségek Boszniában és Herczegovinában oly nagy tómegben fordúlnak eló, természetesen szükségessé tette az erdészeti kezelés szervezését az erdók fóntartása, okszerú kezelése s jóvedelmezó hasz- nálata érdekében. Hogy pedig a Bosznia és Herczegovina külónleges kórúl- ményeinek és az ott szervezett államerdészet szükségleteinek megfeleló erdóóri és múszaki segédszemélyzet képeztethessék, szükségessé vált a szerajevói ipari kózépiskolának erdészeti tanfolyammal való kiegészítése. Az erdókezelésnek legsürgósebb fóladata az volt, hogy a gazdasági és politikai kórúlményekkel számolva útat és módot találjon arra nézve, hogy a Bosznia és Herczegovina megszállásakor talált oktalan fatékozlásnak és