Seite - 464 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Band 22

464 az erd6k pusztitasanak elejet vegye s a haszonveteleket ugy a fatermeles, valamint a legeltetes teren kell<5 korlatok kOze szoritsa. Nem gy<5znenk mindazt folsorolni, a mi ebbcn az iranyban tOrtent. A f& czel mindig az volt, hogy a parasztsagnak fahasznalati es legeltetesi joga, a mi f<5 veszedelme volt az erdSsegeknek s a minek a tOrok erdStorveny elfeledte hatarat megszabni, lehet6leg megszorittassek. E vegb<5l a parasztsag gazdalkodasa lepesr6l-lepesre oda tereltetett, hogy a rendszertelen es szabad faizas helyett szuksegletakhGz merten evenkent vagy idSszakonkent vagjanak bizonyos meghatarozott mennyisegu fat, meg pedig az erre kijelolt erd<5reszben. Az erd66rizet szigorubb gyakorlasa folytan viszont a folfedezett s biln- tetes ala vont erd6karositasok szama annyira folszaporodott, hogy e miatt az osztrak-magyar kormany altal atvett tfirok erd6torvenynek modositasa is szilksegesse lett, a mennyiben ez a tOrveny kisebb fajta kihagasokat is olyan drakdi szigorral bilntetett, hogy a tOrveny alkalmazasa az erdSkaro- sitdknak gazdasagi romlasat idezte volna el6. Ma az erdei kihagasok kdlonfele nemeire egy enyhebb es egy magasabb bdntetes van megallapitva, a mi lehetfive teszi, hogy a tOrveny vegrehajtdi a bQntetes merteket egyreszt az okozott kar nagysagahoz, masreszt a karositd egyenisegehez szabhassak. A karteritesi Osszeg megallapitasa bizonyos ertek es arszabas szerint killOn tOrtenik. Ha a karositd a inegallapitott karteritesi Osszeget nem birja meg- fizetni, koteles azt erdei munkaban leszolgalni, mely eljaras rendkivul hozza- jarul az erd6karositasok apasztasahoz. Eredeti, de Bosznia es Herczegovina kulOnleges kOrulmenyeinek teljesen megfelelS az a hatarozmany, mely szerint minden olyan esetben, ha valamely erdfieges tettese meg nem kerul, az a kOzseg, melynek hataraban az erd6 kigyuladt, nemcsak a kart koteles megteriteni, hanem egyszersmind koteles a leegett teruletet bekeriteni s a keritest mindaddig jdkarban tartani, mig az a terulet az ujra beerd6sules biztositasa erdekeben legeltetesi tilalom alatt marad. Ennek a hatarozmanynak eletbelepese <5ta majdnem teljesen abbahagytak a gyujtogatast, a minek czelja rendszerint az volt, hogy ekkent a legeltethet6 teruleteket gyarapitsak. Az erd6k tulajdonjoganak rendezese folytan letrejott magdnbirtokokra nezve az erd6hasznalati jog tulajdonkepen erintetlen maradt; hogy tehat a gazdalkodas rendje es a fonnalld jogrend melyebbre hatd bonyodalmaktol megkimeltessek, szilksegesnek mutatkozott, hogy az emlitett erdSbirtokok kezelese kell6 hatarozmanyok altal tartdsan szabalyoztassek. Az erddbirto- kosokat el kellett tiltani mindattdl, a mi a jogosultakat jogaik gyakorlasaban