Seite - 473 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Band 22

473 Bányászat és kohászat. A tôrôk hódítás sulyos csapást mért Bosznia és Herczegovina bányá- szatára. A nemes érczek aknázása, úgy látszik, azóta teljesen szúnetelt, a sóé és a vasé azonban mégsem szakadt egészen félbe. Dolnja-Tuzlában az osztrák-magyar csapatok bevonúlásakor mintegy 2 méternyi átmérójú lapos serpenyôkben fôzték ki a sósforrásokból merített sósvizet. Tisztítására némi tojás-fejérjét, tüzelóúl fát használtak. Az így lepárolt konyhasó meglehetósen tisztátalan volt ugyan, de mégis nevezetes kereskedelmi czikkúl szolgált. A Vares, Fojnica és Stari Majdan korúli vasolvasztó pestek kosárfonatú váza agyaggal volt bélelve. A szelet alúl vezették be a kemenczébe két egyszerú fujtatóval, a melyeket malomkerék hajtott. A pest nem szúnet nélkül mûkôdôtt, mint a mai magaskemenezék, hanem csak addig, a míg egy-egy nagyon tisztátalan vastuskót kiolvasztott, a mi néhány napi eljárásba kerúlt. Ennek utána a vastuskót a pestból kifeszítve, apróbb darabokra tôrdelték, ezeket pedig a készeló túzhelyen gyorsan múkódó kalapácscsal hosszú, rovátkolt rudakká kovácsolták, a melyek még e század kózepén keresett árúczikkei voltak a balkáni kereskedelemnek. A tartományoknak osztrák-magyar csapatok által való megszállása után csakhamar kellô gond és figyelem fordúlt a bányászat és kohászat foléleszté- sére is. 1879-ben tórténtek az elsó fóldtani fólvételek, a melyeket 1880-ban a Dolnja-Tuzla kórnyékén lévó sótelepek és a fojnica-kresevói érczbánya- kerúlet behatóbb átkutatása, majd pedig a chromércz-telepek fólfedezése kóvetett. 1881-ben kelt Bosznia és Herczegovina saját bányászati tórvénye, s ennek alapján Szerajevóban bányakapitányság szerveztetett ; továbbá meg- alakúlt a tartományi kormány hozzájárúltával a „Bosnia" nevú bányatársúlat, mely az érczbányák fejlesztését túzte ki czéljáúl, míg a zenicai kószéntelepek kiaknázását a bécsi szénbánya-társúlatnak engedték át. Minthogy azonban ezen vállalatok múkódésének sikere eleintén nem volt kielégitó, a kormány, mely idókózben Gornja- és Dolnja-Tuzla kórnyékén nagyobb terúleten eszkózóltett fúrásokat sósforrások fólfedezésére, indíttatva érezte magát, hogy a bányamívelés egyéb terein is maga vegye kezébe a kezdeményezést. Ennek folytán a „Bosnia" nevú bányatársúlat l886január l-én kincstári kezelésbe ment át, s külónféle újabb vállalatokat is létesítettek; minek kóvetkeztében azóta a bányászati ipar állandó fóllendúlés útjára kerúlt 60