Seite - 476 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Band 22

476 Kénes'ó Boszniában fakóérczekben és mint termés-czinóber fordúl eló. A fakóérczek Kresevóban és Fojnicában palaeozoi mészben találhatók, de csak csekély vastagságú és szakadozott telepeket alkotnak benne; míg ellen- ben a Gornji-Vakuf melletti maskarai fakóércz-telep, a mely fejtés alatt áll, v tetemes vaskosságú. Cinnabaritot hosszabb idón át Cemernicában és a Fojnica melletti Zéc planinán fejtettek és kénesót csináltak helóle. Réz a már említett fakóérczekben található. Majdanban és a Varear-Vakuf melletti Sinjakóban azonban vaspáttal váltakozva rézkovák mutatkoznak a palaeozoi palában. Czinkércz, még pedig sphalerit alakjában a srebrenicai erekben, továbbá a zahori és a Fojnica melletti éemernicai erekben található, de mostanában nines bányászati kiaknázás alatt. Manganérczek Cevljanoviénál, továbbá Konjicánál és a Prijedor melletti Ivanjskánál fordúlnak eló dús mennyiségben s az elsóúl említett helyen fejtés tárgyai is. Chromérczek az egész országot délkeletról éjszaknyugatnak átszeló szerpentin-erekben vannak; azonban, a mennyire eddigelé ismeretes, ez érezek csak kevés helyütt, így Dubosticánál és a Borja planinán fordúlnak eló akkora vaskosságban és oly tisztán, hogy haszonnal jár a fejtésük. Arzénérczek (realgar-auripigment) Fojnicánál és Kresevónál, antimón/rezek pedig a Fojnica melletti éemernicai erekben lelhetók. Ez utóbbi telepeket néhány éven át a „Bosnia" bányatársaság míveltette; azonban már a menet magasabb színtájáról kitúnt, hogy már az ó-korban kiaknázták, s így fejtését egyelóre abbahagyták. Kénkova, még pedig aranytartalmú, vaskos erekben mutatkozik a Fojnica melletti Bakoviéiben. A felsómagyarországi bányászati és kohászati társaság megkezdte e kovákból az arany termelését, a mely azonban jelenleg szúnetel. Másutt is vannak még kénkova-telepek az országban, így pl. Borovicánál. Boszniának, sajnos, ninesenek igazi kószén-telepei, de azok helyett annál gazdagabb külónféle barnaszenekben. A legkiterjedtebb a zenica-szerajevói szénmedencze, mely 8o kilométernyi hosszú és 15—20 kilométer széles, s van benne tóbb 10 méteres vastagságúig emelkedó telep is. Nem kevésbbé nevezetes a dolnja-tuzlai medeneze is, a mely 40 kilométernyi hosszúságig terjed s a fó telepe 20 méternyi vastagságig emelkedik. A priboji és az ugljeviki (24 méternyi vaskosságú teleppel), valamint a banjalukai, prijedori és sanskimosti szénmedenczék is nagy kiterjedésúek. Vannak továbbá kisebb- nagyobb telepek még Kotorskóban, Tesliében, Maglajban, Zepéében, Jajczában, Bugojnóban, Livnóban, Zupanjacban, Konjicában, Mosztárban, Nevesinjében és Gackóban, a Majevica hegységben és egyebütt.