Seite - 477 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Band 22

477 Végúl még megemlítendó, hogy Rozanjnál, Gornja-Tuzla mellett, kóolaj, v Srebrenieánál okker, Novi-Sehernél magnezit, az Ivan-alagútban gipsz, Prnjavornál tajték, Busovaéában és Kiseljákban pedig túzálló agyag lelhetó, mely érczolvasztásnál használható, nemkülónben kvarczitok Busovaíában és a dolnja-tuzlai széntelep fekújében kvarczhomok, a mely üveggyártásra alkalmas. Ez idó szerint múkódésben vannak: a dolnja-tuzlai és siminhani állami sófózók; a varesi vasgyári - részvénytársaság vasgyárai, ugyancsak állami Régi boszniai vasgyár Varesben. kezelésben; a zenicai vas- és aczélgyári részvénytársaság vasfínomítója; a zenicai, a Dolnja-Tuzla melletti krekai, a banjalukai és az ugljeviki állami szénbányák; a Varear-Vakuf melletti sinjakói rézbánya, mely az állami kezelés- ben lévó „Bosnia" bányatársúlaté; ugyane társaságnak Gornji-Vakuf melletti maskarai fakóércz-bányája; valamint a nevezett társaságnak Szerajevo mellet'.i, éevljanovie-vogoséai mangánércz-bányája és a Vares melletti Dubosticában lévó chromércz-bányája. Ezek mellett még néhány kisebb magán-bányavállala' múkódik jelenleg Boszniában. — 1883-ban fúrták egy kózeli sósforrás kózelé- ben az elsó sóskútat Gornja-Tuzlában, s kevéssel utóbb épúlt Siminhanban, Gornja- és Dolnja-Tuzla kózótt a Ferencz József-sófózó, a melynek 1885-ben volt az ünnepélyes fólavatása. Ugyanekkor kezdték el Dolnj a-Tuzlában is a