Seite - 478 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Band 22

478 furasokat, a melyek nyoman csakhamar kell<5 fokozatu sdsviz bugygyant fel s mintegy 200 meternyi melysegben valtfszinuleg 100 meternel vaskosabb k5s6-telep jelenlete volt megallapithatd. 1890-ben a kormany Dolnja-Tuzlaban, a krekai szentelep tGszomszedsagaban egy ujabb s<5f6zSt epitett. Siminhanban tObbnyire csak durva, Dolnja-Tuzlaban csupan finom s6t termelnek. E ket s6f6z6 egyiittveve legfolebb 180.000 metermazsa sot tud szolgaltatni. 1897-ben 139.189 metermazsa durva es finom f<5tt sdt, meg k<5s6t termeltek. Minthogy az orszagnak kOrulbelul 150.000 metermazsa f6tt sdra van szQksege, e szilksegletnek jdval nagyobb reszet, mint lathatd, a tuzlai s6f5zok fedezik. — Meg az elmult evtized folyaman Varesban muko- desben alltak az u. n. hev-pestek, de az6ta a gazdasagi allapotokban bekSvet- kezett atalakulas folytan lassankent megszuntek. Minthogy Vares varosaban e miatt nagy inseg tamadt, az orszagos kormany indittatva erezte magat, hogy egy korszeru vasgydr folallitasat vegye fontoldra. A vastelepek gondos megvizsgalasa es foltarasa utan 1891-ben egy magaskemenczet es egy Cnt6- hazat epitettek, a melyeket 4 kilometernyi szallit6-vasut es tobb siklo kot ossze a banyakkal. Az erczet negy banyaban aknazzak: ezek Przici, Brezik, Droskovac es Smreka, egyelSre valamennyi folszini mivelesu. Legdusabb, 60—66 szazaleknyi vastartalmu erczek a przici banydbril kerulnek ki. A vas- gyarat a bosnyak-herczegovinai allamvasut Podlugov allomasaval a szuk Stavnja-volgyon vegig vezetett szallito-vasut koti Ossze. Az evi termeles 1897-ben 370.648 metermazsa erczet, 156.060 metermazsa nyersvasat es 8.819 metermizsa OntOtt arut tett. A magaskemenczeben tQzel6ul csupa faszenet hasznalnak, a melyet meg }6 sokaig olcson szolgaltatnak a kOrnyek allami erd6segeinek dus bukkOsei. A termelt vaserczek egy reszet, neveze- tesen a przid banya dus erczeit kulfoldre viszik, az OntOtt arut azonban mind a tartomanyban adjak el. A nyersvas egy resze szinten kivitelre kerult, nagyobb reszet azonban a zenicai vas- ¿s aczJlgyar rtszvtnytdrsasdg fino- mitdjdb&n dolgoztak fol. E vasgyar evi 150.000 metermazsa hengerelt aru, u. n. rudvas, 6nt6ttvas es kisebb vasuti sinek gyartasara van berendezve. A t5rok uralom idejen Boszniaban es Herczegovinaban emlitest erdeml6 sztnbdnyaszat nem volt. Azonban az osztrak-magyar csapatok bevonulasa es a Boszna-vOlgy vasi!itjanak megnyitasa utan szuksegesse lett egy szenbanya foltarasa, mely czelra a Zenica kOzeleben lev6 telepek latszottak a legalkal- masabbaknak. 1880-ban nyitotta meg a becsi szenbanya-tarsasag a „Ferencz J6zsef csaszar"-aknat Zenica varos szomszedsagaban, s azt el6keszit6 es