Seite - 483 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Band 22

483 gondoskodik. De a hol a szétszórt majorok és házkózósségek gazdálkodása már legalább is fóldmívelésre és baromtenyésztésre tagolódott, még ott is számos ipari terméket maguk a házbeliek készítenek a saját használatukra. Sokféle átmeneti alakúlat vezet át a városokban kifejlódótt hivatásszerü iparúzés rendszeréhez, mely a bérmunka és kézmívesség tobbnemü formáiban jelentkezik. A kézmívesség mellett pedig, mely jelenleg már a falvakban is kezd terjedni, a megszállás óta a gyáripar is helyet kér magának. A zárt házi gazdálkodás alapja a házkozósség. Egy-egy ilyen zadruga vagy kuéa háznépén belúl a termelés és fogyasztás teljesen ónállóan, kivülról függetlenúl tórténik. A családtagok maguk nyírják a saját juhaikat, maguk fonják, szóvik és festik az így nyert gyapjút, maguk készítenek belóle óveket, harisnyát, keztyút, zekét, nadrágot, tarisznyát, nyeregkápát, zsinórt. A leólt állatok bórét is maguk dolgozzák ki, a lovak és ószvérek teherhordó nyergeit (samar) maguk csinálják kifaragott faléczekból; sót nem régen még az ekét is otthon faragták egy-egy erós fatórzsból, és szintén fából, egyetlenegy vasrész, egyetlen vas-szeg nélkül készítették az araba nevú szekeret; s mind- ehhez az anyagot a szomszédos erdó szolgáltatta. A legtóbb házi eszkóz is a háznép keze munkája volt; így a guzsaly (vreteno), a szóvószék (stan), a takácsborda (brdo<), a faedények, a kákából vagy szalmából font gyékények, a kecskeszórból vagy gyapjúból szótt pokróczok és szónyegek, a csibukok, stb. Maguk készítette kézi malmokon órólték a napi szükségletre való lisztet; sót még a malomkóveket is a házbeliek fejtették és faragták ki. A kenyeret a ház saját kemenczéjében sütótték. Az ólakat és istállókat, a pajtákat és a kezdetleges lakóházakat is a családtagok építették az erdós Boszniában boronafalak kózé tapasztott agyagból (seper) vagy vályogból (¿erpié), Herczegovinában kóból. Az ablaknyílásokat régebben, mikor az üveget még csak a városokban ismerték, farácscsal, papírral vagy lantornával zárták el, a tetót kukoriczakóróval vagy zsúppal fódték. A család ó'regje (starjesina) kinek-kinek a korához, neméhez és tehetsé- geihez mérten osztotta ki a munkát. Minthogy a házbeliek csupán a család- tagok számára dolgoztak, ki-ki a maga legjobb tehetsége szerint igyekezett nemcsak a legtókéletesebbet elóállítani, hanem a keze munkáján a saját egyéni múízlését is kifejezni. A rokkák (preslice), faragott ládák (sandi/kj, a fenkóvek tokjai (vodiri'), a hímzett torúlkózók (mahrame) s annyi száz meg száz kezdetleges háziipari termék mind bó alkalmat adott a házkózósségben éló boszniai nép sokoldalú leleményességének és múérzékének kitúntetésére. 61»