Seite - 492 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Band 22

492 kûlônbséget, a mely Boszniâban a régi és az ûj idök között közgazdasägi tekintetben mutatkozik. Az orszäg dus ércztelepei, a vizeiben rejlö roppant munkaerô, a mezôgazdasâg és a baromtenyésztés fôllendulése, a belföldi Iakossâgnak a jobb gazdâlkodâs fejlôdése irânt mindjobban növekvö érdeklô- dése és kedve, valamint a lakossäg fokozödö életszûkségletei : mindez a gazda- sâgi élet szakadatlan haladâsât és emelkedését engedi remélni. Kereskedelevi. — A römaiak ideje öta, a mikor a dâkok fôldjérôl Szerajevön ât a Narentânak a tengerbe torkollâsâig orszâgût ment, hosszu évszâzadokon ât elkerûlte a boszniai hegyeket a kereskedelem aranyat höm- pölygetö ârama. Az anyagi jôllétet és szellemi muvelôdést eszkôzlô forgalom ütjaitöl félreesô térein véres belsô harczok dûltak. Ezért maradtak meg oly sokâig a tartomânyban az imént ismertetett kezdetleges és egészen öskori gazdasâgi âllapotok. A magânos hâznépi gazdâlkodâs mellett alig, vagy csak igen kis mértékben volt sziikség a csereforgalomra. A pénz ritka és drâga volt. Inkâbb csak a csereârùk egymâshoz aränyülö értékének a becslésére szolgâlt, mintsem valödi fizetési eszkôzûl. Rendesen csak az egyik hasznâlati târgyat cserélték be (trampiti) a mâsikért s legfölebb a különbözetcket egyen- litették ki érczpénzzel. Az ârûk cserélése leginkâbb a vdsdrokon tôrtént, melyek részint heti, részint orszâgos vâsârok voltak. Oda hordtâk a gazdasâgi termelés, valamint az ipari szorgalom folôslegét. Ott talâlkoztak a vârosi kereskedôk és vâllalkozôk a falusi néppel. E vâsârokon nem csupân a sajât vârosaikban készult ârûkat, hanem a Balkân nagy nemzetközi vâsârain, neve- zetesen Ruméliâban (Seresben, Usundzevöban és mâsutt) ôsszevâsârolt holmit is adtâk-vették. E holmi között részint valödi keleti iparczikkek, igy selyem- szövetek, mousselin-kendök, szantâlfâbôl valö ékszer-tokok, khinai porczellân- csészék, részint azonban az euröpai gyâripar olcsö termékei is ott valânak, mint üveggyöngyök, kartonszövetek, olcsö rôvidârûk, utânzott aranyfonatok, stb., a melyek gyakran Konstantinâpolyon ât nagy kerulöt téve, szintén sztambuli âriikként (Stambvlska roba) jutottak a boszniai piaczokra. Mindemellett azonban a Boszniâba valö egész bevitel szerfölött csekély volt. Egy 1865-böl valö konzuli jelentés Bosznia és Herczegovina összes bevitelének az értékét 3,800.000 forintra becsûli. Az ugyanezen jelentésben 4 milliönyira becsûlt kivitelben pedig elsö sorban mindenféle prémek és börök (nyest, nyuszt, vidra, farkas, borz, gôrény, medve, zerge, nyül, bârâny, birka, kecske), tovâbbâ bôrârûk, rézedények, vasärük, kivâlt fegyverek szerepelnek. Boszniânak és Herczegovinânak az osztrâk-magyar monarchiâhoz valö csato-