Seite - 496 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Band 22

496 Boszniában és Herczegovinában a megszállás elótt csak lovasposta volt, a melyet szakaszonként bérbe adott a tórók kormány. E postával útasok is útazhattak, de szintén csak lóháton, s ez szállította a lovak hátára csatolt vaspántos bórládákban a levélpostát és a kisebb csomagokat. A szerajevói osztrák konzulátus azonban nem ezt a postât használta, hanem inkább a saját kavaszaival küldótte a postáját hetenként egyszer a határszéli Bródba, a bol a küldótt egyúttal átvette a konzulátus számára érkezett postât. Ezt az osztrák konzulátusi postât gyakran egyéb konzulátusok és nagyobb kereskedelmi házak is fólhasználták a maguk küldeményei szállítására. 1863-ig csak két távíró-vonal volt az országban, úgymint a Konstantinápolyból Novibazaron át Szerajevóba és az innen Mosztáron át Metkoviéba vivó. 1872-tól 1875-ig volt használatban a banjaluka—doberlini vasútvonal, de csekély jóvedelmezósége miatt teljesen megszúnt rajta a kózlekedés, s így a megszállás idején egyáltalában nem volt Boszniának és Herczegovinának vasútja. A es. és kir. csapatok bevonúlásával egészen átalakúltak az addigi kóz- lekedési állapotok. A katonai intézkedések szilkségessé tették a legfontosabb ósszekótó vonalak fóntartása czéljából egyes útak rógtóni kiépítését, s így részint egyes vállalkozók, részint a katonaság maga azonnal hozzálátott a meglévó rosz kocsiútak kiszélesítéséhez s azokat alapozással és a kelló hídakkal látta el. Ezzel legalább a hadviselési szempontból fontos helyek egymás kózótt és a monarchiával jó kocsiútak által kóttettek ôssze, habár ezek az útak még nem azon szigorú szabályok szerint épúltek, a melyeket e részben utóbb a bosznia-herczegovinai tartományi kormány megállapított. A részleteket mellózve, csak annyit említünk itt, hogy 1878-ban és 1879-ben ósszesen mintegy 1.000 kilométernyi útat javíttatott ki részben, másfelól egészen újakat építtetett a katonai kormányzat, még pedig legnagyobb részt a múszaki csapatok által. 1880-ban a polgári kormány vette kezébe úgy az útak építésének, mint fóntartásának is az ügyét, s egyben megkezdódótt Bosznia és Herczegovinában a kózépítési ügynek rendszeres intézése. Az imént említett tórók tórvényt, a mely a lakosság robotmunkáját az útépítés és az útak jó karban tartása czéljára megszabja, a kormány újra kihirdette és a lakosságot annak szigorú megtartására kótelezte. Ez által lehetóvé lett egyrészt a meglévó útaknak aránylag csekély kóltséggel való fóntartása, másrészt újaknak nagyobb kiterjedésben való munkába vétele. Az útakat két rendbe sorozták : elsórendú vagy fó útak azok, a melyek 5 méter szélesség mellett 5 százaléknyi legnagyobb emelkedésúek, és kerületi útak,