Seite - 498 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Band 22

498 a melyek 4 meter szélesség mellett 8 százaléknyi legnagyobb emelkedésúek. Ezeken kivúl még nagyobb számban vannak a jókarban lévó lovagló- és kocsiútak. 1895-benmár 2.100 kilométer elsórendú, 1.800 kilométer kerúleti és 2.400 kilométer lovagló- és kocsiút kerúlt szabályszerú karba, ma pedig már igazán kitúnó útak súrú hálózata vonúl keresztúl-kasúl az egész országon. Minthogy azonban a lakosság a robot, külónósen a barmokkal teljesítendó robot terhét nagyon sulyosnak érezte, de meg az immár létesített kózlekedési útak mellett továbbra nem is volt szükséges a nép munkájának ilyen nagy mértékú folhasználására, 1892-bcn a tartományi kormány indíttatva érezte magát elószor is az igavonó állatokkal teljesítendó robotszolgálat teljes elenge- désére, továbbá azt is lehetóvé tette, hogy fejenként 1 frt 50 kr évi díj árán ki-ki megválthassa magát a személyes robottól is, a mit az egész országban nagv órómmel fogadtak és azóta mindegyre általánosabban fol is használnak. Lássuk már most a vasútakat, a melyeknek fejlódése igazán orven- detesnek mondható. Mindjárt a es. és kir. csapatok bevonúlása után meg- kezdódótt Bródtól Zenica irányában egy górdító vaspálya építése a csapatok utánszállítása czéljából. Ennek a pályának a nyomtávolságát azonban ideiglenes voltára és kónnyebb építhetóségére való tekintettel a szabályszerúnél kisebbre, 76 centiméterre szabták, még pedig azért épen ennyire, mivel véletlenúl az épító-vállalkozónak bizonyos számú, ilyen nyomtávolságú kocsija volt készletben, a melyeket a kivánt czélra kónnyen és olesón lehetett azonnal fólhasználni. Es ezt a nyomtávolságot azóta az ósszes bosznia-herczegovinai vasútaknál megtartották, kivéve a még részben tórók idókben épúlt banjaluka- doberlini vonalat. S e rendszer igen jónak bizonyúlt, sót csakis az általa nyújtott múszaki és gazdasági elónyók mellett vált lehetségessé alig ÍO év alatt Bosznia- és Herczegovinában jórészt nehezen járható hegyvidéken 700 kilométernél hosszabb vasút-hálózatot építeni. A vaspályák iránt folyton fokozódó kóvetelésekkel arányban haladt az ósszes vasúti berendezés javúlása is. E tekintetben két dolog volt irányadó: az Abt-féle kettós vágányrendszer (adhaesiós és fogaskerekú) alkalmazása a hegynyergeken való átkelés lehetóvé tételére, továbbá a kocsikészletnek alig remélt tókéletességre fejlesztése, a mely téren ma a keskeny vágányú pályákon a személyforgalom számára minden lehetó kényelemmel berendezett hálókocsik, a teherforgalom részére pedig 15 tonnás teherkocsik vannak. A bród—zenicai pálya elkészúlte után ennek Szerajevo irányában való meghosszabbítása kerúlt sorra, s ezzel egyidejúleg dolgoztak az elóbbinek a fokozatos javításán is.