Seite - 500 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Band 22

500 1891 augusztus l-én adatott át a forgalomnak a szerajevo—metkovici vonal befejezô része, a konjica—szerajevói szakasz, és ezzel elkészûlt az egész Boszniát és Herczegovinát éjszakról délnek, a Szávától a tengerig àtszelô vaspálya, mely 60/1000 legnagyobb emelkedéssel kel át az Ivan-nyergen. Ugyanez idóbe esik a Dobojból Dolnja-Tuzlán át Siminhanba vezetô szárny- vonal építése, meg a banjaluka—doberlini rendes nyomtávolságú pálya helyre- állítása és újból forgalomba juttatása is. Ezèken, az általános kôzlekedésre szolgáló vonalakon kivúl a helyi szükségekhez képest még egész sor bánya- és iparvasút épúlt. A legutóbbi években a bosznia-herczegovinai kormány a jóvendóbeli vasúthálózat egy újabb fóvonalát kezdte kiépíteni, mely a szerajevo—bródi vonal Lasva állomásától Spalato felé halad. A lasva-bugojnói rész a Jajezába elágazó szárnynyal együtt már meg is nyilt. E vonalnak legkózelebbre várható folytatása egészen a határig és a Dalmácziában hozzá csatlakozandó és egészen Spalatóig éró vonal Boszniát egy nagyobb tengeri kikótóvel fogja ôsszekôtni s bizonyára ma még alig sejtett mértékben fól fogja lendíteni az ország kózgazdasági állapotait. Az ósszes bosznia-herczegovinai keskeny vágányú vasútak a tartományok tulajdonai és a kormány maga kezeli ôket. A banjaluka—doberlini rendes nyomtávolságú vasút pedig egyelôre még a katonai kormányzat kezelésében van, de néhány év múlva alighanem szintén a tartományi kormány kezelésébe fog átmenni. A vinkovce—brékai magyar helyi érdekú vasútnak 2 '/a kilo- méternyi folytatása Gunja állomástól a Száván át Brckáig az illetó vasút- társaság tulajdona és a magyar államvasútak kezelésében áll. A bosznia- herczegovinai vasútakon 1894-ben 950.000 polgári útast és 690.000 tonnányi teherárút szállítottak. A boszniai és herczegovinai vaspályáknak a metkoviéi kikôtôhôz való csatlakozása óta az Adria-hajózás is irányító hatással kezd lenni a tartományok forgalmára, s ma már szabályszerú hajójáratok kôzlekednek a Narenta-torkolattól úgy Fiume és Trieszt, mint Gravosa (Ragusa) felé. Sajnos, hogy Boszniának nincsenek a tartomány belsejébe vezetô hajózható folyói. Ehhez képest a belvízi hajózás csupán a Szávára és a Drinára szorítkozik, mely a medrének szabályozására irányúló lankadatlan fáradozások kóvetkez- tében már Raéánál lévô torkolatától egész Zvornikig járható sekélyebb járatú hajókkal. A posta és tdviró a katonai kormányzat kezelésében van, és Szerajevóban székel az igazgatósága. Ez minden, csak valamennyire is számbavehetó helylyel szabályszerú postai és távírói ôsszekôttetést tart fónn a monarchiában ez iránt