Seite - 508 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Band 22

508 mestereknél, a kik csak szegénységûk miatt hagytâk abba mesterségilket, s ez ûton gyûjtôtték egybe azt az anyagot, a mely a tovâbbi eljârâs meg- inditâsâra szûkséges volt. Nem hagyhatjuk megemlitetlenûl, hogy a szép hivatâsâtôl elmebaja kôvetkeztében, sajnos, idônek elôtte elvont Szentgyôrgyi kutatâsai voltak e téren ûttôrôk, a ki kimondhatatlan fâradtsâggal és lanka- datlan buzgalommal keresgélt a sok ôcska lim-lom kôzôtt s abbôl a régi ipar- mûvészet legszebb alakzatait és legjellemzôbb diszitô elemeit tudta kihalâszni. Az elôkészitô târgyi tanûlmânyok az ipar kôvetkezô âgaira teijedtek : 1. fâba, 2. érczbe val6 berakô munka; 3. trébelés és vésés; 4. szônyegszôvés; 5. himzés. A fdba valô berakô munkdt (incrustatio), mely kivâlt finomsâgâval és az eredeti diszitményeknek rendkivûl gazdag készletével tûnt ki, az emlitett fôlélesztési tôrekvések idején még elég nagy szâmû hozzâértô mester uzte a tartomânyban. Hâromféle vâltozata volt âllandô gyakorlatban, a melyhez az egyes mesterek is hagyomânyos szivôssâggal ragaszkodtak : egy rendkivûl finom diszitményû, aztân egy erôsebb vonalakkal és egyszerûbb diszitménynyel dolgozô, s végûl egy harmadik, melynél a két elôbbi môd elegyûlt. Azon vârosok szerint, a melyekben e hârom kûlônbôzô môdnak legkivâlôbb mesterei laktak, az egyiket szerajevôinak, a mâsikat foéainak, a harmadikat livnôi munkânak nevezték. Mâr kevésbbé kedvezôen âllott az aczélba valô berakô viunkdk dolga. Ez az iparmûvészeti eljârâs Boszniâban legkivâlt a fegyverek diszitésében érte el mûvészi tôkéletességét, de lassanként hanyatlâsnak induit. Ez iparâgnak csak egyetlen egy valôdi mûvészét sikerûlt talâlni Foéâban, az ôreg Letié Musztafât, a ki azonban a mesterségét mâr abbahagyva, kis gazdasâga mivelésére adta magât. Mikor most fôlszôlitottâk, hogy vegye ujra kezébe aprô kalapâcsât és az ezûst drôtot, egyre azt hajtogatta, hogy az 6 mester- ségének mâr elmult az ideje. Csak nagy fâradsâggal és arânylag nem csekély pénzâldozattal lehetett râvenni az ôreg Leticet, hogy mindôssze két tanitvânyt megtanitson a mesterségére. De alig egy esztendeig tanithatta ôket, mert a halâl elszôlitotta mûhelyébôl. Hanem mégis csak 6 tartotta életben a boszniai mûipar ez âgânak a régi hagyomânyât. A trébelés és a vésd munkdk Boszniâban régôta otthonosak. Minthogy ezek egyrészt a mindennapi hasznâlati târgyakra alkalmaztattak, volt is mindig ez iparâgnak szâmos képviselôje a tartomânyban. Hanyatlâsa tehât legjobban megmutatta, hogy Boszniâban mennyire alâbb szâllott a régi jômôd s azzal egyûtt mekkorât sûlyedt a mûizlés is. Jôllehet szâmos csalâd mûvelte hajdan