Seite - 3 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/1

A Kirälyhdgö es a Körös völgye. Delkeleti Magyarorszäg. Erdely es a szomszödos hegyvidekek. Delkeleti Magyarorszäg termeszeti alakülata szerint magas hegyektöl övezett niedencze, mert területenek egesz közeps<5 resze dombvidek, melynek ätlagos magassaga nem több 450—500 meternel. A medenczet környezö nagy hegysegek a Kärpatok rendszerehez tartoz- nak s keleti es deli hatarlänczaik mind megannyi bastyafalak kifele. A keleti pärkanyhegyseg Märamaros havasaitöl az Erdely delkeleti szögleteben emelkedö Csilyänyos hegytömbig hüzödik, melynel a Kärpatok vonala a hegyrendsze- rekben ritkän mutatkozö meresz fordülattal, jöfornian derekszög alatt törik meg, s ezzcl kezdetet veszi a deli pärkänyhegyseg, mely keletröl nyugat feie tart. A Csilyänyos sarokpontja annak a mintegy 7°° kilometernyi hegy- lanczolatnak, mely a radnai hägötöl az aldunai Vaskapuig hüzödik. A magyar Alföld feie a medenczet szegelyezö hegyek sora nem olyan hatärozott välasztö vonal, mint a keleti hatärhegyseg. Sokkal alacsonyabb itt a hegypdrkänyzat, mint amott s a Düna rendszerehez tartozö szamos folyö völgyen könnyü szerrel järhatö. A Szamos a Krasznäval es a Läpossal, a Sebes-Körös, fökepen pedig a Maros, söt a Bega es a Bisztra feie meg a Temes is egyenesen ütat nyitnak a medencze belsejehez. 1*