Seite - 4 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/1

4 Sebes vâra, hâttérben a Vlegyâsza. Szôval e terûlet teljes fôldrajzi cgységben van az anyaorszâggal, a mi a néprajzi csoportosulâssal karôltve, Magyarorszâggal valô politikai egységét is biztositotta. E két kôrûlménynek tulajdonitandô, hogy ez a fôld Erdély név alatt csak ideig-ôrâig vàlhatott kûlôn a magyar âllamtôl, s hogy cz a név, politikai jclentését levetkôzve, most tisztân fôldrajzi fogalommd lett. Az az orszâgrész, melyet c munkâban, mint kùlôn fôldrajzi egységet, Délkeleti Magyarorszdgnak nevezunk, jôval nagyobb, mint az egykori Erdély, melynek nyugati hatârât a greenwichi keleti hosszûsâg 23. foka jelôli. Ez a fok kôrûlbelul kôzepén metszi a Bihar-hegysêget, melyhcz a régi Erdély terûletén fekvô Meszesen, a gyalui havasokon és az Erdélyi Erczhegységen kivûl az egykori kulôn magyarorszâgi teruletre csô Rézhcgységet, a tulajdon- képeni Bihar-hegységet, a Beéli hcgységet, a Hegyes Drôcsât, illetôleg az Aradi Hegyaljât is oda szâmitjuk. Szintén nem tartozott a régi Erdélyhez a Marostôl délrc, a greenwichi keleti hosszusàg 22. és 23. fokai kôzôtt esô d/lmagyar- orszdgi hegyvidék sem, mely a mai Krassô-Szôrénymegyét s Tcmesmegye keleti részeit is magâba foglalja le egészen a Dunâig, de e vidék fôldrajzilag a legszorosabb egységben levén a régi Erdély fôldjével, leghelyesebben azzal ôsszefoglalva târgyalhatô. Ejszakon a radnai hâgôtôl nyugati irânyban huzôdnak a Radnai havasok, melyekben legmagasabb csucsok : a Nagy-Pietrosz (2305 méter), az Unôkô (2280 méter) és a Czibles (1842 méter). Itt a hegylâncz két részre oszlik. Egyik, az éjszaknyugati irânyban haladô Ldpos-hegyst'g, mely a Gutin-hegy- séghez csatlakozik ; mâsik a délnyugati irânyban haladô Ilosvai hegysSg, melyet a Bihar-hegységtôl a Szamos vize vâlaszt el.