Seite - 6 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/1

6 Abrudbánya vidéke és mögötte a Vulkán. bisztrai Vaskapu, mely a Temes és Bisztra folyók volgyéból a hátszegi völgybe vezet. E hegység sem tekinthetó egységesnek, mert Pojana Ruszka nevú része a Béga, a Temes, a Bisztra és a Sztrigy folyók völgyei között ép ol van elszige- telten emelkedik, mint második része, a krassó-szorényi kozéphegység, melyet a Temes és a mehádiai patakok külonítenek el a Porta orientalisnál a Szárkótól. A Sztrigy forrásvidékétól a bodzai szorosig majdnem egyenes vonalban az erdélyi déli havasok húzódnak. Ezek hat nagyobb csoix)rtra oszlanak, ú. m. a Retyezát, a Vulkán, a Paring, a szebeni, fogarasi és brassói hegyek, melyeknek magvát ósrégi kristályos kózetek, gnájsz és gránit alkotják. Leg- tömegesebb köztök a /ogarasi hegység. Nincsen ugyan e hegységnek olyan magas csi'icsa, mint a Tátrának, de a 2000—2200 métert meghaladó csúcsok sokkal nagyobb számban sorakoznak egymás mellé, mint a Tátrában s a gerincz átlagos magassága is oly nagy, hogy hazánknak kétségkivíil ez a legmagasabb hegysége. Az erdélyi déli havasoknak a Negoj után legmagasabb csúcsai a Bucsecs (2508 méter) és a Retyezát (2470 méter). Az erdélyi déli Kárpátokon öt nagyobb s könnyebben járható szoros és hágó visz át: a vulkáni, szurduki, vöröstoronyi, torcsvári, tömösi. A tömösi (illetöleg a predeali) hágón és a vöröstoronyi szoroson át vasút megy Romániába. Az Erdélyt körulölelö délkeleti Kárpátoknak az a része, mely a Csilyányos- tól éjszakra a radnai hágóig húzódik, a Keleti határhegységat alkotja. Ez a határláncz négy nagyobb hegységból: a bodzai, bereczki, csiki és gyergyói hegycsoportból áll. Legmagasabb csúcsa a Bodza-fónél 1.958 méter magas- ságig emelkedó Csukás. A radnai hágótól a gyergyói havasokig terjedó hegység magvát kristályos palák, gnájsz és a carrarai márványnyal vetélkedó fehér