Seite - 7 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/1

7 Az Aradi Hegyalja Gyorok felól. kristályos mészkó alkotják. A gyergyói havasoknak szembeótlóen fehér szirtjei jura-mészkóból állanak. Fehér jura-mészkóból áll a Brassó vidékén emelkedó 2241 méter magas Királykó is. A kózben esó csiki, bereczki és bodzai határhegyek pedig kréta- és eoczén-kori kárpáti homokkóból valók. A keleti határhegységen ot nagyobb szoros visz át Romániába: a bodzai, ojtozi, gyimesi, tólgyesi, borgói szorosok. A gyimesi szoroson vasút, a tólgyesin és ojtozin pedig pompás országút megy át. Jellemzó az országhatár e részére nézve, hogy nem a vízválasztó vonalán halad, mint általában az éjszaki Kárpátokban, hanem azon tul, a Szereth felé sietó folyók szurdokait kóti óssze. A délkeleti Kárpátok párkányhegységei egy nagy medenczét szegélyeznek, melyet a kózép- és alacsony hegysorok egész szóvevénye hálóz be. Legneve- zetesebb ezek kozott az Olt jobb partján a kéleti határlánczczal egykozúleg haladó vulkáni eredetú Hargita-hegység. Elsó tagozata a Gdrgényi hegység. Ehhez csatlakozik a tulajdonképeni Hargita, melynek hosszú és széles tórzsé- hez még az alacsonyabb gerinczú bodoki és hermányi hegységek tartoznak. A tágasabb értelemben vett Hargita hegyláncz a Kelemen-havastól a torjai Bálványosig harmadkori vulkáni kúpok sorából áll, melyek magas nyergektól megszaggatott lánczolatot alkotnak. A Hargita vonala választja el a gyergyói és csiki lapályokat az erdélyi medencze halmos vidékétól. A Hargitából az Olt, a két Kükülló és a Maros kozott keletról nyugat felé ágazó dombsorok indi'ilnak ki, melyek az erdélyi medenczének legalacsonyabb emelkedései. E hullámos vidéknek azt a részét, mely a két Szamos, az Arauyos és a Maros kozott terjed, Mez'ósSgnek nevezik. Fátlan vidék, melynek alacsony dombjai küzótt sok kisebb-nagyobb tó és mocsár van. Volgyeiben jó rétek és