Seite - 9 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/1

9 A Szárkó Karánsebes felôl. barlangok kôzôtt legnagyobb a homoród-almási cseppk'ô-barlang, s legregé- nyesebb fekvésü a Petrozsény vidékén levó Csetátye Boli (Boli vára). De mégis legnevezetesebb a torjai kén- vagy büdos-barlang, mely sok tekintetben felûl- múlja a nápolyi világhírú Kutya-barlangot. Kiváló természeti ritkaságok még : a tardai hasadék és a Detonáta, mely utóbbinál alig van festôibb bazalt- alakúlat egész Európában; nyugati oldala 400 méter hosszúságban óriási, bazalt oszlopokból álló orgonához hasonlít. A parajdisóhegy majdncm csupaszon álló sószikláival csak a spanyolországi cardonai sóhegyet lehet egy sorba állítani. Van még egy valóságos iszap-vulkán is, a kovásznai Pokolsár, melynek vize a fóldból dúsan fejlódó széndioxyd nagyobb mértékú kiômlése kôvetkezté- ben idónként iszap-vulkán módjára sustorogva buzog fol s olykor ki is csap medenczéjéból. A tengerszemek kôzt legszebb Tusnád fôlôtt a Hargita hegy- láncz egyik megmaradt kráter-tolcsérét elfoglaló Szent Anna tava, melyhez méltóan sorakozik a Retyezát déli oldalán levó, jégár-vájta Zenoga tó. Nemes érczekben, vasban, kószénben és soban is rendkivûl gazdag ez országrész. Az Erdélyi Erczhegységben kórúlbelúl kétezer év ota bányászszák az aranyat, mely itt nemcsak termés-állapotban fordúl eló gyakran meglepóen nagy darabokban, — így 1891-ben Brádon egyszerre 56 kilogramm sulyú tiszta termésaranyat találtak, — hanem poralakban a folyók iszapjában is. A tellur-aranynak is itt van a hazája, Nagy-Agon és Offenbányán. Vas fóleg a krassó-szórényi hegységben, valamint Vajda-Hunyad kôzelében Gyaláron található nagyobb mennyiségben. E két utóbbi vidéken vannak Magyarország- nak legnagyobb koszthi- és ¿arnasz/u-tdepci is : Resicza, Anina és Berezászka vidékén kószén, a Zsil vólgyében Petrozsény és Lupény kôrnyékén pedig M. 2