Seite - 11 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/1

11 A Fogarasi havasok Kercz felöl. pontus-melléki terúletére nézve jellomzök. Nóvényvilága fajainak sz'ámát kerek- számban 5000-re becsúlhetjük; ennek fele a magvas novényekre esik, másik fele a spórásokra. Termesztett nóvényei kozúl a lakosságra nézve legfontosabb a tengeri, itteni névvel török-buza vagy málé, mely igen sok helyt háttérbe szorítja a kalászos gabonaféléket. Gyümölcsei közt számos az eredeti fajta, melyek kitúnó zamatúak s messze földön híresek, fóleg nehány sajátlagos erdélyi almafajta. Hires borok teremnek különösen az Emielléken (a Kraszna és Bcrettyó közt), az Erdélyi Hegyalján (Gyula-Fehérvár és Nagy-Enyed*közt), a Kükülló mentén és a Mezóségen, úgy szintén a határhegyek nyugati Iejtójén, az Aradi Hegyalján Magyarád és Ménes vidékén. Délkeleti Magyarország állatvilága nagyon gazdag és változatos. Külö- nösen érdekessé teszi az, hogy Küzép-Európa állatain kivúl számos mediterrán, kelet-balkáni és dél-oroszországi állat jellemzi, melyeknek legtöbbje innen nyu- gatra, Europa többi részeiben nem fordúl eló. Ez utóbbi fajok bevándorlási kapuja az Al-Duna és a Cserna völgye, nehány fajra nézve pedig Erdély keleti hegyszorosai. Bizonyos fajok a krassó-szorénymegyei hegyvidéken rekedtek meg, így a görög teknós (Testudo graeca), a bánsági gyík (Lacerta praticola), az európai termesz (Termes lucifugus) és a bánsági skorpió (Scorpio banaticus); mások a vöröstoronyi szorosig nyomúltak eló, mint példáúl a homoki vípera (Vípera ammodytes). Egyes fajok, így a Leistus gracilis és alpicola nevú havasi bogarak csupán az erdélyi déli határlánczra szorítkoznak; más bogárfajok (Procerus gigus, Cai-abus planicollis, Lucióla mingrelica), csigák (Helix trizona és H. banatica) és százlábúak (Julus hungaricus) úgy Erdélyben, mint a krassó- szórénymegyei hegyvidéken találhatók. Különösen az erdélyi déli és keleti 2*