Seite - 14 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/1

14 Az Oit forrásvidéke Csik-Szent-Domokos felöl. román paraszt ez idöben szaporodott el és lett helyhez kötött jobbágygyá. A magyarság e terûleten a városokban maradt meg, egyebütt pedig nagyobb nyelvszigetekként, a hol részint a Székelyfôldrôl, részint a Magyarországból hozott telepesek'kel megerôsitve fejlódhetett tovább. A népéletnek azt az államfontartó szei'epét, melyet a Székelyfoldôn a nép egyeteme teljesített, itt a városi magyar polgárság és a falvakon nagy számmal lakó magyar nemesség vitte. Kolozsvár, Gyula-Fehérvár, Nagy-Enyed, Torda, Deés, stb. kôzéppontjai e vidékeken a magyar életnek. A nagy számú nemesség a városok falain kivúl is megórizte a kôzélet kizárólagos magyar jellegét. E két tényezô hatása alatt az erdélyi kôzélet még a nemzeti szellem hanyatlásának legszomorúbb korszakában, a XVI1T. században is magyarosabb jellemû volt, mint Magyarország más részeiben. A XIX. század nemzeti i'ijjászúletésében is vezérszerepet vitt az erdélyi magyar nemesség. Elókelói és értelmisége elsók voltak a magyar szinészet megalapításában, egy nyelvmúveló és irodalmi társaság kezdeményezésében. Tudósok, írók támadnak soraikból, kik több kiváló politikussal vállvetve munkálkodtak a nemzeti érzés és míivelódés ápolásán. A XVII. század eleje ota keletkezett s idôrôl idóre újabbakkal szaporodott, aránylag nagy számú kozép- és felsóbb iskoláin kivúl, legújabban mint azok betetózóje, a Kolozsvárt 1872-ben fülállított második magyar tudományegyetem, s e mellett számos irodalmi és kozmúvelódési egyesúlet terjeszti magyar nyelven az ismereteket, az irodalmat és a tudományt. Az erdélyi magyarság száma 700 ezerre rúg ; zômét jelenleg is a székelység alkotja, mely Erdély régi alkotmánya szerint 1848 elótt Onálló politikai nemzet volt. Eredetileg a szerint, a mint vagyoni állapotuknál fogva