Seite - 16 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/1

16 A Czibles a Hollómezei tetöröl. szervezete és német mûveltsége tette, mert szokás, nyelvjárás, sót bizonyos fokig külsó testalkat tekintetében is sok külónbség van a szászok között. A szászok összesen mintegy 200.000-en vannak és többnyire a romá- nokkal vegyesen, mintegy 241 kôzségben laknak. Valamennyien ágostai evan- gelikus hitvallásúak. Népoktatásuk igen elóre haladt. Iskoláikban irodalmi német nyelven tanitanak. Van több német nyelvú kózépiskolájuk, tanító- képzójük, virágzó iparos- és fóldmíves-iskolájuk. Az egyesúleti élet városaik- ban és kózségeikben nagyon fejlett. Takarékosak, jó gazdák és jó iparosok. Kissé zárkózott természetúek, s lassan szaporodnak. À románok száma a hajdani Erdély terúletén kórúlbelól egy és egynegyed millióra megy. Felekezeti tekintetben a góróg katholikus és a góróg keleti román egyház kótelékébe tartoznak, mely két felekezet között majdnem egyenló számmal oszlanak meg. A góróg keletiek inkább a déli határok hosz- szában s az erdélyi Erczhegység vidékein laknak, míg a góróg katholikusok a kozépsó részeken. A román nép zóme falún lakik. E falvak építésének sajátossága és módja az egyes vidékek szerint nagyon külónbózó. A románság kiválóan szereti ma is ósi foglalkozását, a pásztorkodást. A brassó-, fogaras-, szeben- és hunyadmegyei havasokon nyáron át ezrével legeltetik a juhokat. A tél kezdetével nyájaikkal tóbben vándorútra kelnek és néha elkalandoznak egészen a Dobrudsáig vagy Besszarabiáig és csak tavaszszal térnek vissza a hazai hava- sokra. Ezek az erdélyi románok kózt a legjobb módúak. A kózéprészek vól- gyeiben lakó románságnak már századok ota fô foglalkozása a fóldmívelés. Az Erdélyi Erczhegységben lakók egy része kitúnó bányamunkás, de a leg- nagyobb rész fönt a havasokon marhatenyésztésból és famunkák készítéséból él.