Seite - 18 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/1

18 Mezoségi tajkép (a mezô-zâhi t6 és kornyéke). nagyobb szâmmal Gyergyô-Szentmiklôson és Csik-Szépvizen laknak. Ma màr mind nyelvre, mind érzelemre nézve teljesen a magyarsâghoz szâmithatôk. Vallâsukra nézve részint rômai katholikusok, részint ôrmény katholikusok ; kulôn ôrmény szertartâsû templomuk azonban csak Szamos-Ujvârt, Erzsébet- vâroson, Csik-Szépvizen és Gyergyô-Szentmikléson van. A zsidôsdg szâma nôvekedik, s nyelvben és érzelemben egyre jobban csatlakozik a magyarsâg- hoz. Itt-ott akadni még csekély .szâmu tôt telepesekre is ; igy példâùl Szilâgy- megyében. Az erdélyi részekben mintegy 50,000 fonyi czigdny is él. A vârosi czigânysâg anyanyelve tôbbnyire magyar; a falusi és kôbor czigânysâg részint megtartotta ôsi nyelvét, részint magyarûl és românûl beszél. Az erdélyi részek lakossâga néprajzilag nem egységes jellegû, de a kôzôs tûrténelmi nn'ilt, âllami intézmények és a mûvelôdés egységesitô ereje e nép- fajokat sajât egyéniségôk megôvâsa mellett is ôsszetartja s mint a politikai magyar nemzet tagjait egyesiti. A Hargita Madéfalva felôl.