Seite - 26 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/1

26 dâk kirâly a Szâva menti skordiskokkal szôvetkezve a felsô Drâva vidékén a noricumi hires bânyatelepeket is megsarczolta. A Boiribesta erôs egyénisége âltal a Krisztus szuletését megelôzô évszâzadban ôsszeforrasztott dâk tôrzsek ennek halâla utân szétszakadoztak s ezentûl egy évszâzadon ât idônként itt-ott tunnek fol a tôrténelem szinpadân egészen addig, mig Decebal nem lett a dâkok kirâlya. A nemzet ekkor érte el hatalmânak tetôpontjât. Decebal katonai tehetségét mindjârt éreztetni tudta a rômaiakkal is ; nevezetesen Kr. u. 86-ban a Duna jegén àt Moesiâba rontvân, a rômai helytartôt hadaival egyûtt fôlkonczolta. A rômai kormâny erre erôs sereget kùldôtt a dâkok ellen, melyet azonban Decebal szinlelt futâssal hegyei kôzé csalvân, teljesen megsemmisitett. Domitianus csâszâr hamarosan ûj sereget kuldôtt Itàliâbôl Daciâba s az ismeretlen fekvésû Tapaenâl gyôzelmet aratott Decebalon. Azonban a dâkok izgatâsâra hirtelen kitôrt pannoniai lâzadâs hirére kénytelen-kelletlen békét kellett kôtnie. A rômaiak kora. Trajanus csâszâr elsô foladatânak a rômai fegyveren esett sérelcm meg- torlâsât tekintette. Kr. u. 99—100 kôzt megépitette a Kazân-szoros szikla- iitjât s loi tavaszân megkezdte a hâborût. A rômaiak kemény csatârozâsok kôzt haladhattak elôre s hâtvédûl mindenûtt tâborhelyeket épitettek. Igy kelet- keztek a Karas vizétôl éjszakra a Csemovecnek mind jobban szûkûlô vôlgyében Arcidava (Vâradja), Nagy-Szurdok és Doklin kôzt Centum putei, a Berzava vize mellett Berzovia, a Poganis mellett Furlugnâl Ahihis, a Poganis és Ternes vizvâlasztôjân Capnt Bubali. Tibiscumnâl talâlkoztak a legio I. Italicâval, mely azalatt Diernâbôl (Orsova) kiizkôdve haladott idâig. Decebal dâk szokâs szerint tàmadôit meglcpetésekkel zavarta, mindazâltal a rômaiak a tél beâlltâval jô messze jârtak Daciâban. A 102. év tavaszân ismét megindiilt a harcz és az elsô hadjârat a buszke és ravasz dâk kirâly meghôdolâsâval végzôdôtt. Trajanus mindjârt elôkészité a mâsodik hadjâratot ; Apollodorius mâr 103-ban megkezdé a Drobeta (a mai Turn-Severin) és a szerb parti Kladova kôzt a maradvânyaiban ma is nagyszerû dunai hid épitését. Decebal a dâk szôvetségtôl vonakodôjazygok megtâmadâsâval megszegvén a békét, Trajanus 105 tavaszân hârom hadoszlopban ellene induit s a dâkokat kôrûlfogvân, Decebal kincseit a Sargetia medrébe rejtve, menekulni prôbâlt ; de Bikilas ârulâsa a rômaiakat nyomâra vezette, s mig nagyjai méregkelyhet uritettek, ô kardjâba ereszkedett. Dacia tehât 106/7-ben elbukott. A hadjârat emlékére a zsâkmânybôl Rômâban