Seite - 27 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/1

27 a maig álló Trajanus oszlo}x>t emelték, melyen domború múvek ábrázolják a két dák háború fóbb mozzanatait. Miután Trajanus a dák nép javát kiirtotta, a világ minden részéból toborzott gyaitnatosokat, s mert ezek megtelepedése clég bifctosítéka volt a békének, csak egy Icgio, a legio XIIIgemina maradt Daciában, de az sem Sarmizegethusában, hanem Apulumban (Gyula-Fehérvár) épített tábort. Mind- azonáltal Sarmizegethusa megmaradt a tartomány fóvárosa, a mennyiben már Trajanus colo7iia Ulpia Traiana Augusta Dacica Sarmizegethusa czímmel római jogú várossá emelte. Ugyancsak Trajanus szervczé Diernát (Orsova) is coloniává, jóllehet szintén helyórség nélkül volt. Hasonlókép a katonaság közre- hatása nélkül ver gyökeret a rómaiság már Trajanus alatt a Maros és Szamos volgyében a Zilah táján fekvó Porolissumig (Mojgrád). A római út Potaissa (Torda) és Napoca (Kolozsvár) között már 109—lio között kiépúlt, sót Napoca elóbb, Hadrianus alatt lett római jogú város (municipium Aelium liadrianum Napoca), mint Apulum, hol legio volt. Az elsó erödöket a szorosok és vólgyek mentén Hadrianus kezdte építtetni, de csak a markomann háborúk kovetkeztében épúlt ki Dacia védelmi rendszere. Septimius Severus egy második legiót, a legio V Macedonicát rendelte Daciába Potaissa (Torda) székhelylyel. Daciát a szomszédok betorései eilen kisebb táborhelyek három gyúrúje védelmezte. A külsó a szorosok fölött örködött, a kózépsó a határhegységen innen vonúlt, a belsó pedig a két legio állomását övezte. A legiók táborainak helyrajzáról csak annyit tudunk, bogy a legio XIII gemina tábora Gyula- Fehérvárott a Várdombon, a legio V Macedónica tábora pedig Tordában a Leányvár nevú hegyháton emelkedett. A táborhelyek kozúl az alsó-ilosvait Torma Károly ásatta föl. A négyzetalakú táborhely 182 méter hosszú oldal- falainak mindenikén kettós tornyokkal védett kapu nyílt. Belsejében napfényre kerúlt a praetorium és a parancsnok lakásához tartozó fürdóépúlet. A hely- órséget 2 13 óta az ala I Tungrorum Frontoniana szolgáltatta. Azt, bogy melyik segédcsapatnak hol volt állomása, leginkább a bélyeges téglák döntik el. Különben arra nézvc, mely segédcsapatok tartózkodtak Daciában, fóforrásunk a katonai diplomák. Ilyen öt van, de ezek kozúl csak kettót találtak Erdély- ben : Bereczken és Maros-Keresztúron. A segédcsapatokból idáig 9 ala és 32 cohors ismeretes; mindenesetre tekintélyes haderó, csakhogy ezek nem ugyanazon idóben szolgálhattak Daciában. A legnagyobb változások a 157— 161 években a markomann háborúk kovetkeztében tórténhettek a daciai helyórség beosztásában. 4*