Seite - 29 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/1

29 A vasbányászat nyomai leginkább a mai Vajda-Hunyad melletti Telek- Gyalárnál maradtak fönn. Római sóbányák pedig majdnem mindcn jelenleg is használt sótelepen voltak. Rcndkivúl kiterjedt volt végúl a kófejtés is. A legterjedelmesebb kóbánya a bukovai márványbánya volt Sarmizegethusa mellett; fölemlitendö még Kóboldogfalva, Arany és Déva, Tordánál a tordai hasadék „Vagott kóu-je, Kolozsvárnál Bácstorok, Porolissumnál Zsákfalva. Az itt fölsorolt adatokból következik, hogy Dacia római idóbeli múvelt- sége magasabb fokon állott, mint Pannoniáé; másfelól pcdig, hogy a társadalmat A sarmizegethusai (várhelyi) amphitheatrum. alkotó elemek azt sajátos jellegúvé tették. Ugyanazt bizonyítják a fönmaradt emlékek, melyek Altalában jóval tokéletesebbek, mint a Pannoniabeliek. Sajnos, hogy nagyobbszabású rendszeres ásatások eddig nem torténtck. Pedig a sarmi- zegethusai mithraeum példa lehet rá, hogy a kutatásokat mily gazdag siker koronázza. Különben már ez is föl volt dúlva, mert csak a négyszogíí apsis határfalai kerúltek eló, de a talált szobormúvek és folíratok száma meghaladta a 250-et. Számos folírat hálálkodva emlékezik meg a helytartók gondoskodásáról, melyben a városokat részesítették. Más folíratokon meg különbözö kozépúletek építéséról vagy megújításáról van szó. Egy porolissumi folírat szerint Antoninus Pius császár 157-ben újjá építteti az amphitheatrumot. Mostanában Apulum