Seite - 35 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/1

35 kirâly kincsével azonos technikàt és diszitést mutât. Ide jârul két ezust kancsô trébelt bachikus tânczos-pârokkal és tôbb aranylemez diszitmény. Az apahidai kincs tehât a germân stylusnak nyugati Eurôpâban a monzai, a tournayi, gourdoni, pouani kincsekbcn s a guarazzari arany koronâkban képviselt, az V. szàzad màsodik feléig tcrjcdô fejlôdési kôrébc tartozik. Kr. u. 560 kôrûl az avarok jelennek meg az Al-Dunânâl s a gepidâkat terjedelmes birodalmukbôl, Dacia terûletérôl kiszoritva, folyvàst nôvekcdô hatalommal nyugtalanitjâk szomszédaikat egészen Herakleos byzanczi csâszârig Gepida arany ékszerek az apahidai leletbôl az Erdélyi Muzeumban. (630. év), mikor vereségct szenvednek és a leigâzott népek egym?isutân fôl- szabaditjâk magukat az avarok igâja alôl. Uralmukat a Tisza-vidéki gyôrôkben 803-ban Nagy Karoly dônti meg teljesen, bar emlékezetuk a magyar hon- fbglalâsig fôl-fôlmerul. A népvândorlâs korànak e gyorsan vâltakozô viharaiban annyira kiveszett a régi Dacia terulete rômaisâgânak emlékezete, hogy az crdôkkel benôtt romokat utôbb a honfoglalô magyarok vagy sajât elnevezéseikkel kezdék megkulônbôz- tetni, vagy a kôzépkorbaii békés szolganépként itt tengôdôtt szlâvok elnevezéseit tartottâk meg. A Bisztra, Kraszna, Cserna, Dobra viznevek mellett a Ruska, Godean, Paring, Negoj, Bucsecs, Bihar havas-nevek tanûsâgot tesznek a 5*