Seite - 37 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/1

Részletek a gyulafehérvári templomról. Építészeti emlékek a magyar királyság megalakúlása óta. Az ország délkeleti részében, jelesúl az annak nagyobb részét tevó Erdélyben a magyar királyság megalakúlá- sától kezdve általán élénk volt az építési tevékenység. Erról tanúskodnak a szép számmal fonmaradt épít- ményck. Másfelól futólagos áttekintésnél is azonnal szembc ôtlik, hogy a Nyugatról ide átültetett kozépkori épító múvészet az országrész fôldrajzi fekvése, fôldjének folszíne, népcsedési mozgalmai és az czckból folyó múvelt- ségi és politikai állapotok hatása alatt részben sajátos jelleget óltótt, alkotásai híven visszatükrózik azon kórúlményeket, a melyek kózt kelctkcztck. Az épí- tészeti emlékek helyrajzából vagyis abból, hogy mely vidéken mely korbeli építmények fordúlnak eló súrúbben, vagy gyérebben és hol hiányzanak teljesen, kónnyú kimagyarázni az orezág népesedési mozgalmainak és politikai tórté- netének fóbb eseményeit. A román, a csúcsíves, a renaissance és a barokk épít- mények, úgy az egyháziak, mint a világiak e tekintetben világosan beszélnek. A népességi és politikai állapotok magukban hordták a nyugtalanság, a bizonytalanság, a széthúzás csiráját. Azonképen az építészet terén hiányzanak a kôvetkezetes fejlódésnek, a nagyobb fôllendûlésnek nélkülózhetetlen fóltételei. A királyok csak elvétve fordúltak meg ez országrész nek rengeteg erdók borí- totta, gyéren lakott és félre esó vidékein. A királyi hatalom itteni képviselói,