Seite - 38 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/1

38 a vajdák, nem igen érdeklódtek az épitészet fólvirágoztatása iránt. A püspókség és a káptalan aránylag csekélyebb javadalmazásúak voltak, semhogy nagyobb és gazdagabb építkezés' kóltségeit megbírhatták volna. A szerzetesek, kózépkor- ban a múvészet ápolói, gyéren telepcdtek meg. Az egyházi kózségek szegények voltak. A vendégek (hospites) — a mint a II. Géza és II. Endre idejében betele- púlt németeket az akkori okíratok nevezik — új hazájuk fóldjének megmívelé- sével, lakhatóvá tételével, a killsó és a belsó ellenség háborgatásai elleni védeke- zéssel és politikai kiváltságaik megórzésével voltak clfoglalva, szegényesen, egyszerúen, de jogaikra való féltékenységból saját erejükból építették templomai- kat, melyek egyszersmind eródítményekúl is szolgáltak. Egyházi építészetükkel tóbb századon át kóvetkezetesen együtt járt az eródítés, a miból egy sajátos rendszer származott, a mely azonban nem ért el nagyobb múvészeti fejlettséget. Ezen országrész fóldrajzi fekvése, veszélyeztetett végvidéki helyzete és politikai intézményeinek sokfélesége a vendégek ama sajátos templomain kivúl a várak sokasága és sokfélesége által jut kifejezésre. A Kárpátok bérczeitól koszorúzott Erdély maga is egy roppant természetes vár és egyszersmind a várak hazája. Mutatkozik a fóldrajzi fekvés hatása egyébként is; rányomja bélyegét az építési tevékenység ósszeségére, kiterjed az építmények egészére és részleteire. A magyar birodalom maga is keleti fekvésú, még inkább az a legke- letibb része, mely fóldjének alkatánál, népességénél, intézményeinél fogva óssze is van vele kótve, meg el is van tole választva, félig Nyugathoz, félig Kclethez tartozik, a nyugati múveltséggel jobbára az anyaországon át érintkezik. Az ilyetén természetü helyzetnek hatása az építés terén abban mutatkozik, hogy a nyugati múvészettel való érintkezés meg-megszakad. Ez a kórúlmény, továbbá az említett gyakorlati tekintetek uralma már eleve kizárja az építmény gazdagabb, választékosabb elóállítását és ezzel karóltve az épitészet múvészibb, szabadabb irányú fejlódését. Az építési technikában való avatatlanság, a mihez gyakran a sietósség is járúl, a falazásnak majdnem általános gyarlóságában mutatkozik, de érzékeny károkat okoz a szerkezeti formákban is. Ezek és az ékítmények szenvednek legtóbbet. Az építészetnek e sorsa még jellemzóbbé válik az által, hogy ott és akkor is mutatkozik, a hol és a mikor a gazdasági virágzásban megvannak az építés anyagi fóltételei. Azonban a szakadozottság mellett is csak a nyugati múvészet hatása uralkodik. Ehhez képest a keleti múvészet csak elszigetelten és kis mértékben érvényesúl. A kóból való építésre már elejétól kezdve serkentésúl szolgálhattak a római maradványok, a mennyiben példát is mutattak, de legkivált mert az