Seite - 39 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/1

39 avatott kézzel kifaragott követ kész anyagúl kinálták. Erdélyben a római emlékek ilyetén hatása a kereszténykori építészetre sokkal szélesebb kórú és tartósabb volt, mint a Dunán túl. Ma is fónnálló számos templom bizonyítja, hogy még a XIV. és a XV., sót a XVII. században is válogatás nélkül fol- használták a római épületek maradványait. A fából való építkezésnek, miként a Felvidéken, a rengeteg erdóség kedvezett, sót a fa erós versenytársa volt a kónek, úgy, hogy a szükségbeli templomok legnagyobb része fából épúlt. Ezen épító anyag uralmát a német vendégeknek a XII. század folyamán tórtént betelepúlése is támogatta. Hogy mikor lett általánosabbá a kóból való építkezés, azt pontosabban nem tudjuk meghatározni. A kó építményeknek egynémely jellegzetes sajátságából azt kell kóvetkeztetnünk, hogy a gondosabban épúlt és nagyobb tartósságra szánt templomoknak is jó ideig a fa volt kedvelt anyaguk. Az ácsolás hosszas gya- korlata kózben fokozódó jártasság, a faragásban való kedvtelés, a minek révén bizonyos formák megállapodásra jutottak, kOzkeletúekké váltak, a népben mély gyökeret vertek, a fát azon anyaggá avatta, mely dönto hatásúvá lett Erdély építészetének alakúlására. A fa épúletek egyes megszokott sajátos formái ürókségként átszállottak a késóbbi idók kó építményeire, legkivált a csúcsíves múvészetúekre és azokon szívós kitartással meg is órizték uralmukat. A csúcs- íves építészet idejében a tornyok sisakja nem kóból épúlt, hanem valamennyit fából való nyitott folyosó fölött a zömök toronyhoz képest magas és meredek, szintén fából való sátortetó födi. A fa épúletre emlékeztet a templomok kontyos fódele is. Erdély építészeti emlékei kózt csak elvétve találkozik olyan, mely a múvészet ezen ágának tórténetében kiválóbb helyre tarthat számot, sót azok átlaga az anyaországbeliek mértékét sem üti meg akár múvészeti érték, akár építéstechnikai tekintetben. Más felól azonban még sem érdektelenek, a mennyiben tanúlságos világot vetnek ama tórvényekre, melyek ezen múvészet életét, fejlódését szabályozzák. A rómaiság enyésztét kóvetó ótszáz év Erdélyben jeltelen maradt. Nincs olyas fóljegyzés, vagy csak hagyomány sem, melyból kóvetkeztetni lehetne, hogy ezen idókózben itt valamely építmény keletkezett volna. A magyar királyság kezdetével két jelenség vonja magára figyelmünket, mely egyezó, meg ellentétes vonásainál fogva egyaránt érdekes. Szent István király, a magyar kereszténység szervezóje, túl a dunai vidéken megszállja