Seite - 48 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/1

48 fülkével végzódnek. Nyugati homlokzata, nem tekintve az oromfal szertelcn magasságát, kettús és hármas ablakával, kerek ablakával és félkóríves díszévcl nagyjában a Dunán túli lébényi, egykor benczés apátsági templomhoz hasonlít, de annak kiválóságával nem vetekedlietik. Falai a vizirányos mennye- zethez képest nagyon vastagok; a hajók dísz nélküli ablakai szabálytalan elrendezésüek; a hajókat elválasztó három pár pillér s egy pár oszlop folottc karcsú és fogyatékos formájú. Az említett hasonlóságból és a kózség német nevéból (Mónchsdorf) azt lehet kóvetkeztetni, hogy eredetileg szerzetesi és pedig benczés templomnak épúlt. Ákos kózségnek elhagyatott állapotban levó református temploma szakasztott mása az elóbbinek, azzal a külónbséggel, hogy hajói nem oly szertelenúl magasak és valamivel hosszabbak. A somlyó- újlaki református templom egyhajós; nyugati oldalán négyzetes alapból nyolcz- szógbe átmenó torony áll, ennek szépen tagolt bélletú kapuja, s szép román oszlopkák által elválasztott páros ablakai vannak. Az éjszaki oldalán levó csarnok és a három záradék késóbbi ercdetüek. Legérdekesebb, e vidékcn páratlan sajátsága, hogy két oldalt a hajó egész magasságában, mintegy a vastag fal testéból kivájt, emeletes folyosó fut végig, melynek félkóríves nyílásait pillérek választják el; a fóldszinti nyílások béllete tagolt; az emeleti nyílások triforium alakúak; úgy az als(>, mint a fólsó folyosók dongával boltozottak. Er élynek a magyar királyság két elsó századában kialakúlt politikai szervezete és az avval kapcsolatos birtokviszonyok nem kedveztck olyan szer- zetesi alapítványoknak, a milyenek példáúl a Dunán túliak voltak. Fóldmíveló és birtokos szerzetesi telep, mely építészetileg is nevezetesebb, csak kettó keletkezett: a ko/osmonostori benczés és a kerczi cisterci apátság. Amazt Kolozsvár kózelében emelkedó halmon I. Béla király 1061 és 1063 kózt alapítá, de elhatalmasodása miatt négyszáz év múlva, 1466-ban Mátyás király meg- szünteté. A tatárok második betórésekor (1285) elpusztúlt román temploma helyén utóbb csúcsíves templom épúlt. Ennek szentélye ma is fónnáll és a falába 1819-ben illesztett két kó tábla fólírata hirdeti hétszáz éves tórténetének fóbb eseményeit. A kerczi cisterci apátságot az oláhok lakta délkeleti Kárpát- hegységtól nem messze, az Olt balpartján, a mai Fogarasmegyében III. Béla fia, Imre király 1202-ben alapítá és a francziaországi pontignyi apátságból egye- nesen származó torontálmegyei egresi apátság telepíté be. A tatároknak nem sokára bekóvetkezett pusztítása után az is fényes napokat látott, de alapítása után harmadfélszáz évvel megszúnt. A falai kózt lábra kapott fegyelmetlenség miatt Mátyás király elóbb 1474-ben, majd 1477-ben elrendelte fóloszlatását.