Seite - 62 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/1

62 az egyik záró kóvet díszító liliomvirág franczia építészt sejtet. A terem a hivalkodó pompát kerúló elemekból alkotott, helyes arányú, tágas belsó térség; nemes, elókeló egyszerúsége emelkedett, Onnepi hangúlatot keltó. A tóbbi részlet is, nemkülonben a Szilágyi Erzsébet-féle szárny és az abban levó „arany kápolna", noha nem tagadja, hogy a csúcsíves építészet kései múve, válasz- tékos izlésre valló formáival azt bizonyítja, hogy az itt dolgozott mester nem ama kézmúvesek sorából való, a kik a pongyolaságot uralkodóvá tették ezen országrész csúcsíves építészetében. Kolcz vár Hunyadmegyében a Sebes patak fólótt magas sziklatetón áll, melynek egy oldalát a szakadékos meredekség, másik két oldalát pedig a tetó alakját kóvetó, tóbb sarokban megtort fal és két kirúgó torony védelmezi, szük udvarában egy négyzetes torony és a várfalhoz támaszkodó két helyiség maradványa áll. Eredetét nem ismerjük. A XV. században már állott, de úgylátszik inkább menhelyúl szolgált, s kevésbbé állandó tartózkodásúl. Ugyanezen megyében D/va vár kúpalakú hegy tetején a Maros vólgye folott uralkodik. Terjedelmes elóudvarát, mely a felsó várba nyíló kapu elótt óssze- szúkúl, még fólismerhetni; a felsó vár helyét külónbózó idóból való, roszúl épített és már bedúlt falak alaktalan romjai borítják. A maros-tordamegyei Górgény vár, az effajta eródítmények egyik legnevezetesebbje, majdnem egészen elpusztúlt. A külsó ellenségeknek gyakori betórései ellen az orezágot védelmezó végbeli eródítmények építése kórúl nagy élénkség mutatkozik a XIII. század kozepétól fogva. Részint a már meglevóket tókéletesítik, részint újakat építenek. E végvárak nagyobb fontosságúak is voltak, mint a királyi emberek várai. A nyugati széleken is épúltek végvárak. Hadad és Szí/dgycseh vár a Szilágy- ságban, Ivóvár az akkoriban róla nevezett vidéken, mely most Szatmármegyéhez tartozik. A Királyhágón át vivó út folott a Sebes pataknak a Sebes-Kórósbe omlésénél órkodó Sebes vár 1300-ban már állott; most pusztúlásnak indúlt állapotában egyik tornya és falai még elég épek. Dezsbvár, Kecskés, Zebernik, Ilye és Dobra várak emlékét részint csekély romok, részint csak nevok órzi. Súrübben voltak a végvárak a keleti és a déli széleken. A kelet felé esó gyimesi, ojtozi és bodzai szorost egy-egy eródítmény védelmezte; azon- kivúl a bodzai szoros torkolatával szemben, a Perkó hegyen emelkedett a azentléleki vár, mely már a XV. században romba dúlt. Dél felé a Bucsecsen innen levó halmok kózótt egy alacsonyabb sziklatetón Tórcsvár áll a hason- nevú szoros torkolatánál. A német lovagoknak eródje helyén 1377-ben Nagy