Seite - 64 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/1

64 irányban. Mindjárt Szászváros határában a Várhegy név egykori eródítményrc valí. Innen nem messze Sebeshelyt egy várnak még némi nyomai mutatkoznak. Szebenmegyében Szászcsór mellett a Sebes folyó balpartján, egy sziklakúpon szokatlanúl vastag fal és torony romjai vannak; tôle nem messze találjuk a keineki vár maradványait, hasonlóképen Szász-Orbó mellett, Poplaka és Rezsinár közt egy hegy tetején sánczok nyomai szintén várnak a hclyét jelölik. Varpod és Kürpöd német neve várra mutat. Nagy-Küküllómegyébcn Leses, KÜhalom várakról van tudomásunk. A sort befejezi Udvarhelymegye Zsombor kôzsége melletti hegyen levó vár, mely szintén romokbân hever. Az egykori Barczaságban a legnépesebb telepet, Brassó várost, a Czenk ormán emelkedó Brassovia vár és a Gesprengberg eródítménye védelmezte. Az elóbbinek hclyét és terjedelmét kerító falának maradványai jelölik ; az utóbbi többször elpusztúlván és újra építtetvén, teljesen átalakúlt. Rozsnyó vár és Foldvár a német lovagok által épített eródítmény helyén a XIV. század elsó éveiben keletkezett, csakhamar a védelme alatt levó szász kôzség birtokába kerúlvén, úgy nevezett parasztvárrá alakúlt át. A kôzség foldmíveló lakosai ugyanis élelmi készletük és egyéb értékes tárgyaik biztosabb elhelyezése czéljából kamrákat építettek a várba, a hol maguk is menedéket találtak. Rozsnyó vár a Keresztény-havas nyugati elôhegyének 150 méter magas és három oldalról hozzáférhetlenül meredek sziklakúp tetejét foglalja el. Nyugat felól igen szúk, kelet felól ellenben rendkivúl -tágas elóudvara van, mely kertnek és legclónek szolgált; könnyen megközelithetö bejáratát egy négy- szogú torony védelmczi. A nagy elóudvarból egy kiszokelló kerek bástya és mögölte emelkedó négyzetes torony aljában nyíló két kapu vezet a belsó. udvarba. Ezek, valamint a közelükben a keleti falból kiszökellö ötszögu torony a legfontosabb eródítményei a várnak. Ezeken kivúl még két toronynyal és védó folyosóval van a fal megerósítve. A belsó udvar, mely csak felényi, mint a nagy elóudvar, szabálytalan hosszanti alakú; egyenlótlen folszínéból kiemel- kedó sziklák között egykor kamráúl szolgáló, mintegy harmincz házikónak, a legmagasabb sziklán pedig 1650-ben épített kápolnának romjai láthatók. Ugy látszik, Zsigmond király alatt, 1427 korúl, kerúlt a vár az aljában levó Rozsnyó kôzség lakóinak birtokába, a kik aztán kibóvítették és képességük szerint jobban-jobban megerósítették. A kápolna bizonyítja, hogy még a XVII. században is építettek rajta. Romjai arról tanúskodnak, hogy építói paraszt létükre kevéssé voltak járatosak a falazás mesterségében. Foldvár éjszakról védte az Oit vôlgyét és neve szerint eredetileg foldból folhányt