Seite - 72 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/1

72 1500-tól 1524-ig épúlt, tehát a legkésóbbi kelctkezésú csúcsíves építmények egyike. Három hajós csarnok; majdnem négyzetes alakú (hoszsza 22, széles- sége 20.50 méter); az oldalhajók alig keskenyebbek a tólilk három pár, formátlan pillérrel elválasztott kózéphajónál; a szentély valamivel alacsonyabb, mint a kózéphajó, de szertelenúl hosszú (18 — 20 méter). Tornya nincs. E helyett a templom kozelében fából épúlt harangláb emelkedik. A milyen tekintélyes és festói az eródítmény egészben: annál kedvezótlenebb hatású a templom belseje helytelen arányai és múvészietlen alakítása miatt. Megemlítjük még Riomfalva, Eczel, Baráthely ugyanezen megyebeli kózségek tcmplom-kastélyát. Ide soroljuk Szebenmegye egykor virágzó Szelindek kózségénck templom- kastélyát, melyet hatalmas helyzeténél, eródítményénél és terjedelménél fogva várnak szokás nevezni. A kózségen kivúl magas dombon áll; a XIV. század- ban keletkezett eródítménye mostani alakját 1765-ben nyerte; az udvarán levó csúcsíves templomot a XV. században kezdték építeni, de soha sem fejezték be. Az eródítménynek még fónnálló része raktárúl szolgál; a templom elhagyatottan, romokban hever. A templom megeródítésének e módja a szomszédos Székelyfóldón is meg- honosodott, s noha nem lett oly általánossá, mint a szászoknál, mégis szép számmal keletkeztek ott is kisebb és nagyobb, egyszerúbb és teljesebb templom- kastélyok, melyeket szász templomoknak, népiesen pedig varju-váraknak szokás nevezni. Udvarhelymegyében Homoród-Szent-Márton kózség unitárius temp- lomának egykor hatalmas eródítményei romba dúltek. Csíkban nevezetesebbek Csík-Rdkos és Nagy-Boldogasszonyfalva (Karczfalva) helységek templom- kastélyai. Háromszékmegyében Illyefalván a templom-kastély a helységen kivúl nem magas, de jó meredek halmon áll; kettós kerító fala van; a külsó fal a halom alakjához alkalmazkodva szabálytalan hatszóg alakú, s minden sarkán egy-egy bástyatorony emelkedik. A kerítésfal belsó oldalát itt is a kózségi lakosok eleségkamarái foglalják el. Ugyanezen megyében a szepsi-szent-gyorgyi templom-kastély szintén a városon kivúl szakadékos oldalú halom tetejét fog- lalja el; dúledezó eródítménye kerek alakú kfcttós falból, a belsó magasabb fal mentén emelkedó bástyatoronyból éskaputoronyból áll; külsó falának egy részét lehordták. A kézdi-szent-lSleki templomot és nyolcz sarkú, négy sarkán kerek bástyatoronynyal és egy kaputoronynyal ellátott eródítményét a hagyomány szerint Apor Kata 1401-ben építtette volna. Említésre méltó sajátsága, hogy a déli és éjszaki fal hegyes szógben megtorve befelé szókellik. Megemlítjük még a háromszékmegyei Bolón, Gelencze, Arkos, Nagy-Ajta kózségek templom-