Seite - 76 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/1
Bild der Seite - 76 -
Text der Seite - 76 -
76
l6 szögböl vett 7 szöggel záródik. A szentély éjszaki oldalához csatlakozik
a sekrestye.
A szâszok kôzépkori egyházi építészetének cgyik jellemzô sajátsága, hogy
akár sietségbôl, akár koltség hiányából elsô sorban a tcmplom folépitésére
törekedtek és ezzel kapcsolatban annak külsejére aránylag több gondot fordí-
tottak, a belsó díszítést és a bercndczést jobb idôre hagyták, míg utóbb a
reformatio kôvetkeztében fôlôslegessé vált. Ezen általános szabály alól a brassói
templom sem tesz kivételt. Külsejének gazdagságával a magyar birodalóm
terúletén csak is a kassai székesegyház vetekedhetik. Belseje ellenben dísztelen,
a mit még fokoz az elrendezés ama fogyatékossága, hogy a diadalív szélesebb
a hajónál, a szentély nagysága pedig nines arányban a hajó nagyságával. Hozzá-
járúl, s ez a legsulyosabb hiba, hogy a szentély pillérei, noha távlati látszatot
idéznek ció, mégis rontják a templom belterének hatását. Ennek oka nem
annyira bántó formátlanságukban rejlik, mint inkább abban, hogy mintegy
szétszakítják a szerkezet és a tér szerves, összhangzatos alakúlását. A pillérek
kôzé épített karzatok sem egyeztethetók össze a esúcsíves esarnok terének
alkatával, s azoknak kevésbbé barokk, mint inkább rosszúl értett esúcsíves
múvészetú lombozata nem csökkenti a dísztelenséget.
Annál meglepóbb a templom külsejének gazdagsága. Ez is egyoldalú
ugyan, a mennyiben csakis a hosszanti falakat és a szentély záradékát tagoló
pilléreken, továbbá a kapuk szokatlan ^zámában és azoknak sok féle díszében
mutatkozik, mindazáltal az itteni kôrûlményekhez képest örvendetesnek és
múvészetileg beesesnek mondható. A pillérek kôzé esó nagy falterúleteket
keskeny ablakok törik át, melyek hol három, hol négy osztályúak, bélletük
és geometriai díszük is egyszerú; élénkebb ütemek csak ott keletkeznek, a hol
az öt fokozatban vékonyodó és mennyezetes fülkékkel, azokban szobrokkal,
fölöttük giilákkal díszes pillérek, a kassai székesegyházhoz hasonlólag, fôlfelé
igyekvésükben meg-megszakítják a koszorúpárkány fölött húzódó s áttórt
geometriai díszú övet. Ezt az élénkséget növeli három kisebb kerek torony;
egyik a szentély déli fala és az oldalhajó egyenes záradékának, a másik kettó
a nyugati tornyok és a hajók falának szôgében emelkedik.
A déli oldalhajóba három, az éjszakiba kettó és a nyugati homlokzaton
egy kapu nyílik. A déli oldal kózépsó kapujának elócsarnoka van, melybe
szintén díszes kapu nyílik ; valószínú, hogy az éjszaki oldal megfeleló kapuja elótt
egykor szintén elócsarnok emelkcdett úgy, hogy a templomnak összesen nyolcz
kapuja volt. A meglevó hét kapu számánál és díszességénél fogva legnagyobb
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország VI, Band 23/1
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Magyarország VI
- Band
- 23/1
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1900
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.94 x 21.86 cm
- Seiten
- 306
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch