Seite - 85 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/1

eredeti alakjából teljesen ki van forgatva; kerító fala is eltünt. A hagyomány szerint Hunyadi János 1442-ben a Maros völgye- ben a törökök fölött aratott gyó- zelme emlékére Magyar-Orbón, Szent-Imrén ésTôvisen templomot építtetett. Az elsö romba dûlt, a két utóbbi épségben levó egy hajós, egyszerú csúcsíves építmény ; a tövisi egykor a Pálosoké volt, most katholikus plebánia-templom. A homlokzatán fölirat mondja, hogy Hunyadi János, Magyarország kormányzója 1449-ben építé. Több kôzségben az ablakok, ajtók és egyéb részletek a templomnak a csúcsíves építés idejebeli keletkc- zését bizonyítják. A szerzetesi építkezésnek a korúlmények e korszakban scm sokkal jobban kedveztek, mint az elôbbiben. A benczés rendnek egyetlen csúcsíves épitményérôl van tudomásunk. Ez az egykori kolozsmonostori apátság elpusztúlt „„ , 1 01 Gorog-kathohkus templom Berzenczén, Szolnok- temploma, melynek szentélye ká- Dobokamegyëben. polnává átalakítva ma is fonnáll. II. Endre fia, Béla herczeg, 1226-ban átvevén Erdély kormányát, folytatni akarta, a mit már a német lovagok megkezdtek, a keresztény hit terjesztését a szomszéd kunok közt. E czélból meghívta az akkoriban kelet- kezett két koldúló szerzetnek, a Domonkos- és a Ferencz-rendnek tagjait. Az ekként jókor meghonosodott két szerzet épitkezésérôl a városok számához képest kevés és építészetileg csekély becsú emlék tanúskodik. Ennek fó oka kétségtelenúl az, hogy Erdélyben a városok nagyobb része kicsinysége miatt