Seite - 86 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/1

86 nem volt alkalmas a koldúló szerzet megtelepedésére, még kevésbbé nagyobb szabású építkezésére. A mit pedig a szerzetek alkottak, az jobbára áldozatúl esett a reformatio viszontagságainak. Brassóban a Domonkos-rendi templom elpusztúlt; a kolostor most gymnasiumúl szolgál; ugyanott a Klarisszák egykori temploma egészen átalakítva most a Ferencz-rendiek birtokában van. Nagy- Szebenben a Domonkos-rendnek 1472-ben épült, utóbb átalakított temploma most az Orsolya-szúzeké. A jóval kisebb Segesvárott a Domonkos-rendnek férfi- és apácza-, a Ferencz-rendnek pedig apácza-kolostora volt a XV. század elején. Ezek kózúl az elsó a várhegy oldalán 1492-ben épúlt, egyszerú három hajós csarnok alakjában ma is fónnáll és a reformatio óta ágostai evangelikus templomúl szolgál. A koldúló szerzeteknek ezen idóbeli templomai közt nagyságra nézve legkiválóbbak a kolozsvári és a maros-vásárhelyi. Most mind a kettö a reformált hitkozségé. A kolozsvárit a város szülöttje, Hunyadi Mátyás király, a Ferencz- rendiek számára 1486-ban kezdé építtetni. 57 méter hosszú, 15 méter széles, 19 méter magas, tekintélyes egy hajós templom; valamivel keskenyebb, meg- nyújtott szentélye három oldallal záródó; támasztó pillérekkel tagolt külseje eléggé megórizte eredeti állapotát, belseje azonban a boltozatnak 1644-ben tortént újjá építése kóvetkeztében tetemes változást szenvedett. A viaros- vásárhelyi úgy nevezett vár-templom a város melletti halmon, kozépkori eredetú, de 1602-ben újjá épített vár udvarának szélén áll; egykor szintén Ferencz-rendi templom volt. Elrendezése hasonlít az elöbbihez azzal a különb- séggel, hogy koldúló szerzetesi jellegét messziról elárúlja a szentély éjszaki oldalán emelkedó, „erdélyi alakú" torony. Nyugati homlokzata az erdélyi szokástól eltéróen oromban végzódik. Egyébként egyszerú külseje többszöri javítás után is eléggé megórizte eredeti jellegét; nem így a hajó, melynek tükör boltozata a század elején épúlt. Kolozsvárt a Domonkos-rendieknek is volt templomuk és kolostoruk azon a helyen, hoi most a Ferencz-rendiek kolostora áll. A régi templom és kolostor legnagyobb része 1627-ben légbe repúlt. Megmaradt belóle a kolostor éjszaki szárnyában az ebédló terem, mely négy szakaszból álló hosszanti helyiség; hálós boltozata a kózepén levó oszlopon és a falakból kiszokelló gyámokon nyug- szik. E terem a dísz gazdagságára és a formák szabatos kimunkáltságára nézve Erdélyben a legkiválóbb késó csúcsíves emlékek kozé tartozik.