Seite - 87 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/1

87 A szép számmal elófordúló fa templomok, mint a Királyhágón innen az éjszak-keleti megyebeliek, két csoportra oszlanak. Az egyik csoportba azok tartoznak, melyeknek elrendezése a görög szertartás szilkségéhez alkalmazkodik, folépítése azonban megórízte a csúcsíves építés hagyományait. Ezek egyezók az e munka V. kötetenek 110—112-ik lapján ismertetett felsó-magyarországi fa templomokkal. Ilyen pl. : Szolnok-Doboka- megyében Oláh-Lápos, Kolozsmegyében Se- bes, Torda-Aranyos- megyében Mezó-Csány, A lsó - Fehérmegyében Preszáka kozség temp- loma. Szolnok-Doboka- megyében Berzencze kozség templomának falai téglából valók, nyereg fodeléból fol- nyúló karcsú tornyá- nak alakja azonban húen megórízte a csúcs- íves fa templom ha- gyományait , s mint ilyen, összekötö kap- csolatúl szolgál a tisztán fából épült templomok és azok közt, melyek kóból vagy téglából A v a jd a_hunyadi görög-katholikus templom belseje. épúltek ugyan, de meg- órízték a fa templom nehány jellemzó formáját, jelesül a végig négyzetes alakú tornyot, annak nyílt karzatát és négy kis saroktorony közt emelkedó karcsú sisakját. Ilyetén fa templomok kivétel nélkül a Királyhágón túli nyugati megyéknek görög vallású román kózségeiben vannak, ellenben a szászok terúletén nem fordúlnak eló. De tekintve egyfelól, hogy a Királyhágón inneni és túli fa templomok egymáshoz teljesen hasonlók, másfelól, hogy a szászok lakta vidék kóból épúlt templomainak nehány jellemzó alkotó része szintén egyezó ama