Seite - 88 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/1
Bild der Seite - 88 -
Text der Seite - 88 -
88
fa templomok alkotó részeivel, onként következik, hogy az éjszakkeleti és a
délkeleti vidék építészetének anyaga közösen fa volt és hogy a szászok az ezen
anyagban kifejlett és kétségtelenúl német eredetú formákat megtartották
azután is, hogy anyagot cserélve köböl építettek.
A második és népesebb csoportba tartozó fa templomok múvészet nélküli
alkotmányok. Elrendezésük szintén alkalmazkodik a görög szertartáshoz. Kül-
scjüket a fodélszékból kiemelkedó egy, sót gyakran három, kupola alakú,
alacsony torony jellemzi. Ugy az elsó, mint a második csoportbeliek közt
vannak olyanok, melyeknek belsejét byzanczi izlésú falképek díszítik.
A délkeleti vidék románjai pásztori életmddjukhoz mérten a korábbi
századokban kevésbbé voltak múveltek, egyházi szervezetük is csak a XV. század
végén a görög-keleti érsekség fólállításával (1494) nyert határozottabb alakot.
Ennek természetes kovetkezménye, hogy megelégedtek a fa templom imcnt
említett két fajával, a nyugati és a keleti eredetúvel, minélfogva egyházi
építészetük nem igen fejlödött. Azonban van kivételként téglából épúlt nehány
régebbi templomuk is. Ezek a byzanczibdl fejlödött moldvai építészet kép-
viselói. összesen öt e fajta templomot ismerünk. Ezek: Hunyadmegyében a
vajda-hunyadi, a guraszádai és a demsusi, Fogarasmegyében a fogarasi görög
katholikus templom, s ugyan e megyében a fels'ó-szombatjálvi egykori kolostor-
templom (manastire).
A vajda-hunyadi valamennyi közt a legrégibb lehet. Egy ott örzött
s 1458-ban kelt oklevél szerint ugyanis Mátyás király húséges oláhjainak
engedélyt adott nagyobb templom építésére. A mostaninak csekély terjedelme
(mintegy 14—6 méter) nem zárja ki, hogy azon engedély folytán épúlt,
a mennyiben helyén egy még kisebb, talán fa templom állhatott. Három egyenló
szélességú hajója és három szakasza van. A mellék hajdkat keresztben fekvó
három dongabolt födi, melyeknek kózépsóje magasabb. A fó hajdnak hosszanti
fekvésú és szintén magasabb dongaboltja van. A magasabb dongáknak metszése
a fó hajó kozépsñ szakaszában álló négy oszlopot összekötö heveder fölött négy-
zetet alkot. Ama hevedereket és a dongáknak fölöttük levó metszését sajátszerú
bolt köti össze, mely a boltczikkelyt helyettesítve itt a négyszógból a körbe való
átmenetet eszközli. E bolt kerek alakban a dongák metszése fölött folytatódva
mintegy dobbá alakúl, a melyen a magasan kiemelkedó, tiz oldalú és kupolával
födött laterna nyugszik. Derékszógben találkozó két oldallal záródó szentélyét
lapos, vak kupola és ebból kiágazó süvegek födik. Kivúlról a laterna lábazatának
érdekes díszeúl szolgálnak a román izlésú fúrészfogak. A templom belsejét jó
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország VI, Band 23/1
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Magyarország VI
- Band
- 23/1
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1900
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.94 x 21.86 cm
- Seiten
- 306
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch