Seite - 90 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/1

90 nyolczszógú sátortetóvel fôdôtt négyszóg alakú „ erdélyi" tornya van. Éjszaki oldalhajójának donga boltja bedúlt. Keletkezésének idejét nem ismeijük; a toronyban levó harang 1668-ból, a belsejét diszító falképek 1765-ból valók. A fogarasi templom az elóbbieknél kétszerte nagyobb, építési szabatos- sága és helyes arányú belterének hatása tekintetében amazokon jóval túltesz. Nyugati oldalát egész szélességében nyílt elócsarnok foglalja el, mely két tengelyú és két lapos vak kupolával fôdôtt. A môgôtte egymást kóvetó nó- és férfiosztály négyzetes alakú, nemkülónben a félkórrel záródó szentély is. Ezek mindegyikének a sarkokba helyezett pilléreken és azokat ósszekótó hevederen nyugvó boltczikkelyes kupolája van, mely keskeny ablakokkal áttórt, magas laternában végzódik. A nôk és a férfiak osztályát nyolczszógú oszlopokból és félkórú ívekból alkotott három nyílású árkád, emezt pedig a szentélytól az ikonostasis választja el. Belúl az oldalfalakat, valamint a kupolát a byzanczi szabály szerinti, jó állapotban levó falképek borítják, melyeknek rajza és élénk színezése avatott ecsetre valla. Kivúl a kupolák magas lábazatát súrú fogsor diszíti. A falba illesztett kótáblának Cyrill betús román nyelvú fólírása szerint e templomot Basaraba Brancovan Constantin, Oláhország vajdája, 1694—97-ben emelteté; Neagoe Pitar Ratescu volt az építész (ispravnik). Brancovan alapí- totta és talán ugyanazon mester építé a fels'ó-szombatfalvi, most félig romok- ban heveró kolostor-templomot is, mely a moldvai építészetet jellemzó román díszítményekben gazdag külsejénél fogva építészettórténeti értékre nézve az elóbbit is fólúlmúlja. Belsejében a falképek részben még jó állapotban vannak. A demsusi templom a legsajátosabb építmények egyike. Részint római eredetú faragott, részint nagy darab terméskóvekból van rakva. Páratlanná, szinte rejtelmes hatásúvá teszi külsejét egyfelól a legdurvább esetlenség, más- felól az a múvészi érzék, mely a párkányon végig húzódó fúrészfog alakú díszítményben mutatkozik. Négyzet alakú és kelet felé félkórú apsisban kinyuló, szúk (mintegy 16 négyszógméter) és mogorva belseje inkább barlanghoz, mint templomhoz hasonló. Kózepén négyzet alakban elhelyezett négy pillér áll, melyek mindegyike fólíratokkal és domború múvekkel borított, hasáb alakú, római sírkóvekból van ôsszerakva. E pilléreken nyugszik az épúlet tómegéból kiemel- kedó, aránylag jó érzékkel formált torony. Ejszaki oldalához sima tórzsú római oszlopok támaszkodnak, déli oldalához boltozott és részben bedúlt mellékhajó csatlakozik. Igen keskeny és befelé szúkúló ablakai részint kerekalakúak, részint csúcsívesek. Belsejét egykor falképek díszítették.