Seite - 104 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/1
Bild der Seite - 104 -
Text der Seite - 104 -
104
Habsburgok felsôsége alatt a nyugati magyar földdel egyesulni. De csak
rövid idôre. A rövid egyesûlést a bizonytalan kôzâllapotokkal, kétségekkel
és reményekkel jârô politika vâltozékonysâgânak szempontjâbôl kell meg-
itélnilnk. Az volt a fô foltétele, hogy a Habsburgok hatalma a törököt kiûzi
a magyar fôldrôl. A mint erre a magyar kirâly erôtelennek, a kôrûlmények
kedvezôtleneknek bizonyûltak : a kôzbenesô ék àltal egymâstôl tôkéletesen
elvâlasztott részeket nehâny gyönge érintkezési pont kapcsân szilârdan egybe-
fûzni akarni erôltetett, s mint az üj viszonyokkal össze nem egyeztethetô dolog,
természetellenes is lôn.
Erdély ugyanis nem volt mâr tôbbé az, a mi egykoron, a magyar kôzép-
korban. Nem volt tôbbé egy ép vàrnak hatalmas sarokbâstyâja. Ebbeli
helyzete a török hôditâs kôvetkeztében teljesen megvâltozott. Mint a gâtszakitô
folyam vizârja az alacsonyan fekvô ârteret : ügy öntötte el az oszmân hôditâs
a nagy magyar Alföldet a Düna és Tisza kôzén s e két folyö partmenti vidé-
kein. Erdély ebbôl az ârtérbôl elszigetelve emelkedett mâr ki; mert a nyugati
magyar földdel csak annâl a keskeny, félkôr-alakû szalagnâl fogva függött
össze, a melyet a kàrpâtaljai éjszaki felföld, a magyar kirâly birtoka alkotott.
Ez a topografiai torz képzôdmény nem volt tôbbé egységes kerek vâr,
csak görbe partszegély a mohamedân hôdoltsâg tengere szélén. Ennek sarok-
bâstyâja a tekintélyes terûletû Erdély tôbbé nem lehetett. ônczéllâ, âllam-
testté lett, mely a felsô-magyarorszâgi terûletbôl is annyit igyekszik magâhoz
kapcsolni, a mennyit létérdeke megkivân, megkôvetel. Frâter Gyôrgy régi
eszméje megkisebbedett kiadâsban, szûkebb terûleten, de egészségesen
valôsûl meg: elôâll Erdély, mint âllam, a most mâr politikai, nemzetkôzi
fogalommâ vâlt „Erdélyorszâg", idôkôzben szerencséjére teljesen kifejlôdôtt
szervezetével, a hârom politikai nemzet rendszerével, hogy a magyar kirâly-
sâgnak a nyugat-eurôpai érdekkôrbe vont s ônâllôsâgâban is megrendûlt
romjaitôl âtvegye a nehéz ôrôkségkép râ jutott szerepet, a magyar âllam-
eszme fôntartâsânak, a magyar nemzeti muveltség âpolâsânak kôtelességeit.
A nagy fontossâgu, de alârendelt jelentôségû fôladat, mely Erdélynek
a magyar kôzépkoron ât osztâlyrésze volt, tartalomban és kiteijedésben igy
nôvekedett ideâlissâ s oly absolut értékûvé, hogy megoldâsâtôl a magyar
âllam s a magyar nemzet léte vagy nemléte függött.
Es az biztosit Erdélynek a magyar birodalom tôrténetében ôrôk idôkre
kitûnô helyet, hogy a râ hârtilt eme fôladatoknak az immâr ônâllôvâ lett
erdélyi fejedelemség minden tekintetben meg tudott felelni.
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország VI, Band 23/1
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Magyarország VI
- Band
- 23/1
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1900
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.94 x 21.86 cm
- Seiten
- 306
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch