Seite - 106 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/1

106 Utödainak csak az ô politikai testamentumât kellett végrehajtaniok, az (5 nyomâban haladniok. Meg is tették okosan és becsülettel a két testvér-haza javära. Köztük a lângeszu Bethlen Gâbor s a törhetetlen akaraterejü I. Räköczy György, a kik alatt Erdély a Részekkcl együtt az arânylagos jôllét és hatalom oly magas fokâra emelkedett, hogy belôle mind a ketten nemesak friss erôt és uj energiât vihettek a nyomasztö viszonyok közt tengôdô. s egvre fogyö és pusztülö nyugati magyarsâgnak politikai és nemzeti ôntudatâba, mely ismét ernyedni s halvânyùlni kezdett; nemesak ûjra biztosithattâk a folyton veszély- ben forgô magyar alkotmânyossâgot ; hanem ennél is nagyobbat koczkâztat- hattak. Merész kézzel és nem dicstelenül, mert mint keresett szôvetségesek, avatkozhattak a harminczéves hâborû küzdelmeibe s nem legutolsö bajnokai valânak az e harezokat mozgatö nagy elvek egyikének, a lelkiismereti szabad- sàgnak. Mert a lelkiismereti szabadsàg a XVI. szâzadbôl ätöröklött, meg- szentelt hagyomâny volt Erdély âllaméletében, oly hagyomâny, mely e kis orszàgot a kölesönös vallâsi türelem, a vallâsi fôlvilâgosùltsâg terén kôvetendô példâvà tette az emberiség üjkori torténetében s megadta az egyetemes értéku, ethikai zomânezot föntebb vâzolt faj-politikai föladatainak. E föladatokat kiegészité végre az a nagy nemzeti missiö, melyet a Budân székelô kirâlyi udvarnak s a kôrûlte sereglô, irânyt adni hivatott magyar târsa- dalomnak megszunte utân az erdélyi fejedelmi udvar s az utâna indulö târsada- lom a magyar nyelv, a magyar irodalom és magyar tudomânyossàg pârtolâsa, buzditâsa âltal teljesitettek. A magyar irodalmi nyelv abban az uj kûlsô mezben emberedett is meg, melyet az erdélyi hatâs adott râja. Hogy pedig az âltalânos mûvelôdés és tudomàny érdekében mit tettek Erdély fejedelmei : ebben a tekin- tetben elég Bethlen Gâbor és a Ràkôczyak erdélyi és magyarorszâgi fôiskolâira hivatkozni, a melyekben a legelsô rangû hazai erdkön, a magyar irodalom és tudomàny nagy emléku üttöröin kivûl oly eurépai kitunôségek, mint példdûl > Opitz, a német kôltészet atyja, és Arnos Comenius, a paedagogia nagymestere, tanitottak. Erdélynek ez a kozmuvelôdési hivatâsa a XVII. szàzad végén csökken; politikai missiöja pedig, miutân fôladatât a magyar âllam torténetében oly kitûnôen megoldotta, az eurdpai viszonyok fordûltâval megszunik. A Szent Istvân koronâjât is viselô német csâszârnak diadalmas német és magyar fegyverei ugyanis a törököt aprddonként kiszoritjâk a magyar birodalom teruletérôl. A török kiuzése utân pedig Erdély ônâllâsànak csak akkor volt volna még — a magyar âllam szempontjâbôl — értelme, ha az oszmân hatalom mâsfélszàza-