Seite - 109 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/1

109 Erdély alkotmányának egyik sarkkóve volt a lelkiismereti és vallás- szabadság, melynck elvét már 1557-ben tórvénybe iktatják, hogy mindenki az a hitet valija, a mely neki tetszik. Ezen az alapon szcrvezkedik a katholikus mellett tórvényesen bevett vallássá a két protestans vallás, mely hez 1571-ben negyediknek az unitarius czikkelyeztetik be. Erdély alkotmánya így a három nemzet (magyar, székely és szász) unióján és a négy bevett vallás (recepta religio) szabadságán épúlt fol. A fejedelem alkotmányosan uralkodott. Mellette a három politikai nemzet kebeléból választott tizenkét tanácsúr alkotta az országgyúlésnek felclós állam- tanácsot, melynek meghallgatása nélkül fontos ügyekben nem lehetett intézkedni. Tagjai kózúl választották és nevezték ki az állam és udvar legfóbb tisztviselóit és a külfoldre küldótt kôveteket. A fejedelem hívta ôssze minden évben az országgyúlést, mely az adót megszavazta s a fejedelmi elóadások alapján torvényeket liozott, melyeket a fejedelem erósített meg. Az országgyúlés egy kamarából állt, melynek tagjai az országos fóméltóságok, a tanács urak. a vár- megyék, székek, vidékek és városok fótisztviselói és kôvetei voltak. A tórvé- nyeket eleinte latin, 1565-tól kezdve magyar ny el ven szerkesztették. A torvényeket II. Rákóczy Gyôrgy fejedelem 1653-ban rendszerbe foglaltatta s a fejedelemtanács és országgyúlés által is megvizsgáltatván, „Approbata Constitution czím alatt kôzre adatta. Apafi Mihály ugyanazt tette 1669-ben a késóbb hozott tôrvényekkel, melyeket „Compilata Constitution név alatt szerkesztettek egybe. A fejedelem és tanács után a kormányzásnak fó organuma, az állam elsó tisztsége a kanczellárság volt, melyet 1550-ben állítottak fol. A kanczellár az államtanács elnôke, a fejedelem elsó tanácsosa, a legfontosabb államügyek intézóje ; ó olvasta fol az országgyúléseken a fejedelmi elóteijesztéseket és a tanács javaslatait; ó képviseli mintegy a fejedelmet és intézi a fejedelmi jogok gyakorlatát : kiadja és ellenjegyzi a fejedelem okleveleit. Külfoldi kóvetek- nek a fejedelem a kanczellár által adott választ. A kormány másik fó organuma volt a kincstartó. E hivatalt 1544-ben állították fol s elsó kincstartóúl Martinuzzit választották meg. A kincstartó kezelte az állam jóvedelmeit, miról a fejedelemnek s az országgyúlésnek számadással tartozott. Az 1661-iki országgyúlés végzése szerint a fejedelem és országgyúlés kôzôsen választják a kincstartót az ország fórendei kózúl. Katonai legfóbb méltóságok voltak a fókapitányságok. Egyik az országos fükapitány, az ósszes haderó feje; külón volt a székelyek fôkapitânya s a