Seite - 111 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/1

Ill uralma alá kerúlt. Nem kapcsolják ugyan vissza kôzvetetlenûl Magyarország- hoz, de mint killón tartomány is a magyar szent korona régi jogán Iép kap- csolatba az anyaországgal. Ezt a jogviszonyt Erdély rendei a Lipót-féle diplomában állapítják meg Lipót császárral, mint magyar királylyal. A gubernialis korszak. — Az 1691 deczember 4-én kihirdetett Lipót- féle oklevél (Leopoldinum diploma) lett Erdély másfélszáz esztendeig tartó új korszakának, az úgy nevezett gubernialis korszaknak tôrvényes alapja. I Az erdélyi gubernium (fókormányszék) egykori ¿púlete Kolozsvárt. Lipót, késôbb e diploma 3-ik pontjára támaszkodva, a katholikusok és szászok sérelmeinek orvoslására még két pótló diplomát adott ki. Ezekhez járúlt az 1693-ban kiadott Alvinciana resolutío is. E négy diplomán épúlt fol a gubernialis Erdély jogállása 1848-ig. „ Erdély visszatér a szent koronához, melytól az írigy sors és egyesek vakmerósége elszakította", ekkép jellemzi a Habsburgok alá kerúlt erdélyi feje- delemség kôzjogi viszonyát az anya-államhoz a fontebb említett Lipót-féle oklevél. Mindazonáltal a Habsburg-házbeli királyok, bár tórvényesen elismerték a magyar korona jogczímét Erdélyre (1741 : XVIII. tôrvényczikk; 1792 : II. tórvényczikk), Erdélyi, mint külon szervezetet fontartották. Mária Terézia királynó a magyar koronának ezt a kiváló gyôngyét ki akarván túntetni,