Seite - 112 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/1

112 1765-beii az erdélyi fejedelemségct, „melynek fejedelmei a régebbi idôben a vezéri czimmel éltek", nagyfejedelemségi rangra cmelte akkép, hogy czimei közt mindjârt Bui-gundia s az osztrâk fôhcrczegségek utân kôvctkezzék. Azonban e rangemelés a magyar korona terûletének természetszerû, tôrténeti, közjogi és földrajzi szempontok követclte egységesitô irânyât ncm vâltoztatta meg. A magyar âllamterûlet egysége hosszas evolucziök utân csak az 1848: VII. (pozsonyi) és 1848 : I. (kolozsvâri) tôrvényekben fejezôdik ki. Erdély vniöja ekkor ténynyé vâlt. Végleg az 1868 : XLIII. tôrvény szabâlyozza ezt az egyesûlést, szâmot vetvén a 341 év öta különleges fejlôdésû orszâgrész viszonyaival. Erdély a Habsburgok korâban 1848-ig politikai és kôzigazgatâsi szer- vezete tekintetében a fejedelmi alkotmâny alapjân fejlödött. A tôrvényhozâst az egy kamaràbôl allô orszâggyûlés gyakorolta a magyar kirâlylyal, mint Erdély fejedelmévcl. Csakhogy az erdélyi orszâggyûlésen a guvernementalis elemnek fölötte nagy befolyâsa volt. Az orszâggyûlés elnôkét (Statuum praeses) a rendek vâlasztottâk. Fontosabb teljes gyûléseken (ha eltérô nézeteket kellett egyeztetni, tôrvényeket szerkeszteni) a kormdnyzô elnökölt. A jegyzöi tisztet, mint tôrvényszerkesztôk, a kirâlyi tâbla itélômesterei lâttàk el. Az orszâggyûlés egybehivatâsânak (mit évenként egyszer, Szent Istvân napjâra, rendelt a tôrvényes gyakorlat), fôloszlatâsânak s a tôrvények szente- sitésének joga a fejedelmet illeté. Az orszâggyûlésen szavazat nélkûl megjelentek a fejedelem kormâny- tanâcsa képébcn a fôkormânyszék elnöke : a kormdnyzô (gubernator), a tanâ- csosok és titkârok, s a kôzigazgatâs és igazsâgszolgâltatâs fô hivatalnokai. Szavazattal 36 megyei és székcly (megyénként és székely székcnként 2 — 2), 36 vârosi és 2 2 szâsz követ (székenként 2—2) birt. A tekintélycsebb nemesek kôzûl regalistâkat, kirâlyi hivatalosokat a fejedelem külön meghivö levéllel meghivhatott ; az ilyen leveleket a fôkormânyszék küldte szét. Az erdélyi tôrvényhozâs ekkép megôrizte bizonyos patriarchalis jellegét, s dôntô befolyâsa volt râ a végrehajtô hatalomnak. A végrehajtô hatalmat a fejcdelemnek felelôs kirdlyi f'ôkormdnyszék vagy fèigazgatôtandcs (Excelsum regium gubernium, Consilium guberniale intimum) gyakorolta Kolozsvârt. Ellenôrizte a kôzigazgatâst, birôsâgi külön tanâcsâban legfôbb itélôszék vala, felügyclt a kôzadôk beszedésére, a katonai elszâllâsolâsra, egyhâzi és iskolai ügyekre, kôzegészségre, szétkûldtc a tôrvé-