Seite - 114 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/1

114 mânyszék rendelte el. A hadsereg maga két elembôl âllott: 1715 ôta az âllandô hadbôl, melynek vezényletét a fejedelem csâszâri és kirâlyi tâbornokai ùtjân gyakorolta, és a nemzeti erdélyi militiâbôl, mely az insurrectiônak felelt meg és mint idôleges honvédség jôformân csak elméletben volt meg. Ezen insurrectio vezérét, a generalist, az orszâggyulés vâlasztotta. Az elôbbi, az âllandô had- sereg, Erdélyben is ép ûgy a kôzôs hadsereghez tartozott, mint Magyar- orszâgon ; de hozzâszânritandô még a magyarorszàgi hatârôrség mintâjâra 1761—64-ben szervezett olâh és székely hatârôrség, mely az olâhsâgbôl két gyalog-, a székelységbôl pedig két gyalog- és egy huszâr-ezredet alkotott (3—3000 emberrel ezredenként). Ilyen volt nagyjâbôl az erdélyi fejedelemség szervezete, melyet 1848-ig kûlôn ezimer juttatott kulsôleg is kifejezésre. E czimer: vôrôs pôlyàval vâgott pajzs; a felsô kék mezôben aranycsôrû, vôrôsnyelvû, jobbra nézô emelkedô fekete sas (a magyar megyék ezimere); jobbrôl tôle arany nap, balrôl megùjulô ezûst hold 3 (a székelyek ezimere), az alsô arany mezôben hét (4— 3) vôrôs, hârom ormu vâr (a szdszok ezimere). A vârat ormôs bâstya és abbôl kiemelkedô, két lôréssel ellâtott hârom ormû torony alkotja; a vàron nyilt kapu lâtszik. A ezimerpajzsot 1765 ôta koronàs nagyfejedelmi sùveg fôdte. 1874 ôla ez a czimer alkotja a magyar korona orszâgai kôzép-czimerének negyedik mezejét. Erdély régi szine : vôrôs-sârga-kék vala. Az erdélyi tôrvényeket a hârom nemzet egyetemének kûlôn pecséteivel is ellâttâk. E szervezet immâr harminczhârom év ôta megszunt. A magyar âllam egysége érzetének nincs fényesebb példâja annâl, hogy e negyedfélszâzéves kûlôn fejlôdés mellett is Erdély uniôja minden râzkôdâs nélkûl ment végbe.