Seite - 115 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/1

WS* 5 A Bihar-hegységtol a radnai havasokig. Szilágymegye. Délkeleti Magyarország tájrajzi áttekintésére legalkalmasabb kiindúló pontúl Szilágymegye kinálkozik, mely ez országrész éjszaknyugati szélén fekszik a Szamos és Sebes-Körös folyók kózén s természetes átmenetúl szolgál egy részról Felsó-Magyarország tiszai hegyvidéke, más részrôl a nagy Alfóld felsó lapályai felól Erdély belsejéhez. Szilágymegye Szatmármegyétól délre és Biharmegyétól keletre terjed; hegyes-vólgyes vidéke déli részén a Bihar-hegységgel kapcsolatos. A megyerendezó tórvény az egykori Kózép-Szolnok- és Krasznamegyé- ból, továbbá Zilah városából és Dobokamegye egy részéból 1876-ban alkotta 3628.69 négyzetkilométernyi terjedelemmel, sahajdan Szilágy vagy Szilágyság név alatt ismert és jelenleg e megye magvát és zómét tevó vidékról nevezte el. Maga a természet nyitott itt útat az erdélyi hegyvidékrôl a nagy Alfóldre a népvándorlásnak, a mely keletról nyugatra századokon át hömpölygött 15*