Seite - 117 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/1

117 benyülik a mär csak földrajzi területte lett Erdelybe. Mert a Szilägysäg, noha földjenek alakuläsänäl s egyeb termeszeti ällapotainäl fogva inkäbb Erdelyhez szämithatö, ällamjogi tekintetben tigy az 1538. evi nagyväradi bekekötes elötti idökben, mint az 1848. evi VI. törvenyczikk erejenel fogva a tulajdon- kepi Magyarorszäghoz tartozott, bär e ket idöpont között, mint a Partium egy darabja, hol Erdelye, hol Magyarorszäge volt, a szerint, a mint az erdelyi fejededelmek, vagy a Habsburg kirälyok feie fordült a harezi szerencse. A Meszessel kapcsolatos, fö iränyäban delkeletröl ejszaknyugatra huzödö R/z-hegys/g gerincze azonban nemcsak termeszetes, hanem politikai hatära is a megyenek Biharmegye felöl. E hegyseg es a Meszes elvälasztö hataräül a Perje es Csuesa közötti Plopis hägdt tekintik. A Rezhegy läbait delröl a Sebes- Körös, ejszak felöl a Berettyö öntözi. Minden tekintetben szebb es erdekesebb, mint a Meszes. Ninesenek ugyan olyan hatalmas tetöi, de sokkal vältozatosabb tagozatokkal, völgyalakülasokkal, sziklas berczekkel dicsekedhetik. A hegy- gerinez kreta-korü sziklas kiszökellesei gyakoriabbak, völgyeinek vizhälözata gazdagabb es növenyzete ältaläban düsabb. Magasabb pontjai delen a tuszai erdöseg ket messze tekintö csücsa: az Oszoj 520, es a Potior 790 meternyi magas tetöikkel. A Ponor-tetön hatalmas, mely barlang tätong. E barlang järhatatlan sziklafalai miatt resz- leteiben ismeretlen. A tetö alatt gyönyörü, sziklas völgyben buzog föl a Berettyö gazdag forräsa, melynek vize köves kereggel vonja be a bele dobott tärgyakat. A Meszestöl ejszakra alacsony hegysorok ägaznak szet minden iranyban. Ezeken tül, a megye ejszakkeleti reszen mintegy 30—35 kilometer hosszii- sägban a tisztan kristälyos öspaläkböl ällö Bükk-kegysSg emelkedik, terme- szetes hatart alkotva Szatmär- es Szilagymegye között. Keleti vegnyulvänyai a Szamos folyö völgyere hajlanak; onnan a hegyseg az elöhegyek magassä- gäban delnek, majd nyugatnak vonül a Mäzsa patakig. Szeles hegytest, mely nehol 8—10 kilometernyire kiterjeszkedik s egeszen a Szilägy patak völgyeig kinyüjtja karjait. A Bükknek szinten sok kies reszlete van. Hegyrajzi tekin- tetben a Meszessel összefügg, de geologiailag önällo hegyseg es vizben amannäl is szegejiyebb. Sok aprö er csörgedezik ugyan sziklas völgyeiben, de azok alig kepesek vizzel täplälni a Szilägy patakot. A megye legszebb hegyvidekenek a Szamos-völgy környezete mondhatö. A Szamosnak Benedekfalva es Czikö falu közti szorosa ritka szepsegu. Magas hegyek köze ekelve, härom kilometernyi, szük, csillämpaläba väjt sziklakapu ez, melyen tül a folyö völgye szeles siksäggä tägtil. A folyö baloldali hegyei föl-