Seite - 118 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/1

118 nyúlnak egészen a Meszesig s tulajdonképen abból ágaznak ki. Magasabb csúcsaik az említett szoros fólótt az Órdóghegy és a I'iczigó, melyból a víz- mosásokon záporesók után leóniló áradat természetes gránátszemeket sodor alá, míg fóntebb, Szamos-Goroszló kórnyékén kószén és kátrány mutatkozik. A Szamos jobb oldala melletti hegyek is igen változatosak. Az itt elvonúló hegytest, a kelenczei Biikk, le Kóódig határt von Szilágy és Szatmár, fóntebb Zsibóig pedig Szilágymegye és Szolnok-Dobokamegye kózótt. Zsibónál emel- kedik a 423 méter magas Rákóczy-hegy, melynek tetejéról nézte II. Rákóczy Ferencz 1705 november 5-én seregének szétveretését. A megye belsejében mindenütt erdós halmok és hegyek váltakoznak, de mint ónálló hegytest csak a Kraszna partján, Szilágy-Somlyó fólótt emelkedó Magvra érdemel külón említést az 596 méter Keselyüs csúcscsal. A somlyai Magura egyike a legérdekesebb elóhegységeknek, regényes, szép részletekkel. Tetejét erdók koszorúzzák; déli és keleti lejtóinek meszes ósszetételú fóldjén kitünó bor terem. E hegység épen Szilágy-Somlyó fólótt emelkedik, s hogy mily lakott hely volt már a rómaiak és a népvándorlás idejében, mutatják az e korszakból származó s 1797-ben és 1889-ben itt talált híres kincsleletek, melyekról fóntebb régészeti czikkünk szól. (L. 34. lap.) A Kraszna-menti s az ezzel egykózú Berettyó-menti alacsony hegyek szétszórt csoportokat alkotva szanaszét ágaznak a folyók irányától s a megye éjszak-nyugati szógletében leszállanak a nagy részt még szintén e megyéhez tartozó érmelléki síkságba, a hol csak apróbb erdóségek vannak. A Szilágyság folyóvizei a Berettyó és Er kivételével éjszakra folynak, a Tisza folyamrendszeréhez tartoznak s általában a megye hegyeiból erednek. kivéve a megye keleti oldalát óntózó Sznmost, mely Szolnok-Dobokából lép ide, és ennek mellékfolyóját, az Almást, mely Kolozsmegyéból érkezik. Nagyságra nézve második folyója a Szilágyságnak a Kraszna, mely a perjei Magurából ered, a megyét csaknem két egyenló részre szeli és Szatmár- megye terúletén, kózel a Tiszához, szintén a Szamosba ómlik. Harmadik nagyobbacska folyó a Berettyó, mely a megye délnyugati részén félkórben folyva nyugaton Biharba fut át, a hol Pocsajnál a Szilágymegye éjszaknyugati határáúl szolgáló Ér folyó egyesúl vele. A hegységeket borító erdókben az elóhegységek mindennemú fája dúsan tenyészik, sót, mint a zilahi Ejszak-hegyen és Erzsébet-ligetben tett kisérlete- zések bizonyítják, a túlevelú fák is gyorsan és szépen fejlódnek. A három hegy- lánczolat erdóségei legnagyobb részt bükkósók, melyek fatermését ez ideig