Seite - 124 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/1

124 Somlyón, iparos tanoncz-iskolák minden nagyobb helyen ; róm. kath. püspöki algymnasium van a minorita rendiek vezetése alatt Szilágy-Somlyón, a refor- mátusoknak régi fôgymnasiuma Zilahon. E kôzépiskola egy idös a reformáczió- nak Zilahon való meghonosúlásával. Azokat az adatokat, a melyek ez iskola régibb multjára vonatkoztak, elsOporték az idók zivatarai; meglevó foljegyzések szerint 1646-ban kezdódik s azóta a háborús idóket kivéve megszakadás nélkûl foly benne a tanítás és nevelés munkája. Az iskola jó ideig a zilahi ref. egyházé volt, az fizette a rektorait, késóbb tanárait. 1816-ban az erdélyi református egyházkerúlet fonhatósága alá kerúlt. A század 30-as éveiben a helybeli egyház és az iskola elúljárósága közt Osszeütkozés támadt. Ekkor a nagy Wesselényi Miklós vette védelmébe és támogatásába. Ó és családja fizették tanárait. Az absolutizmus alatt csak a város és vidék áldozatkészsége menté meg az elenyészéstól; 1888 óta állami segélyben részesúl; az ezredévi ünnepléskor Szilágymegye 40.000 forintos alapítványnyal vetette meg konviktusának az alapját. A gazdasági fejlódés terjesztésére van e megyének gazdasági egyesúlete; számos jótékonysági és társadalmi egyesuleten kivûl Zilahon tisztán a megye kózmívelódésének elósegítésére alakúlt a Wesselényi-Egyesúlet. Ezek után térjünk át a megye részletes áttekintésére. Mikor az utas a szilágysági vasúttal Nagy-Károly felól jóve átkel a kevés vizú Ér folyón, a mely Szilágymegyét éjszaknyugaton Szatmármegyétól választja el, a szilágysági Êrmellékre, hazánk egyik legjobb bortermô vidékére érkezik és csakhamar Tasnád alá kanyarodik. Tasnád a megye éjszaknyugati dombsorának lejtôjén, az érmelléki sík- ságnak a szélén, de a szilágysági egész Ermelléknek a közepe táján fekszik. A megyének a két rendezett tanácsú városa után legnagyobb kôzsége. 1879-ig ez is rendezett tanácsú város volt s a régi Kôzép-Szolnok kôzéletében olyan szerepet vitt, mint Zilah. 1848-ig Tasnád vidékéijek, az Ermelléknek, külön alispánja is volt. Tasnád csínos kôzség. Kiváló nevezetessége kôzépkori eredetú, szép magaslaton álló református temploma. E templomot 1476-ban építtette, vagy fejeztette be Mátyás király rokona, Vingárdi Geréb László, erdélyi püspök, kinek Meszesen túli vicariusa itt székelt. Az évszám a csúcsíves templom szentélyének gyámkóveit takaró paizsok egyikén maradt fönn. A templom-dombról s még inkább az 1820-ban épúlt toronyból körben hatalmas kilátás nyílik az Ermellék éjszaki, sík felének minden kôzségére s a déli, dombos, szólótermesztéséról ismeretes területnek több falujára.