Seite - 126 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/1

126 a Zilah patak völgye találkozik. Sarmaság alatt a szilágysági vasút két ágra szakad ; rövidebb, mellék ága Szilágy-Somlyó felé tart s elhagyva a dombokat a Meszes elôhegyei kôzé fut be. A vasúttól nyugatra marad a kisebb kôzségek között Zálnok (régi nevén Zdnuk, Zolnuk) s az Ursoi nevû hegy alatt, egy mély völgyben, erdôs vidéken Zdnuk várnak és egy régi kolostornak a romjait láthatjuk. Zálnoknak fürdöje is van, mely négy savanyú forrásbdl nyeri vizét. Lakossága legnagyobb részt oláh, görög-katholikus ; fatemploma 200 éves. A Zálnokkal dél felól szomszédos Kétner tiszta magyar nagykôzség, jó mddú, református lakossággal. A szomszédes falvak kózúl Somlyó- (vagy Su ta-) Újlak szép tornyú templomárdl hires. A vasút Sarmaságtól délre a Kraszna vólgyén haladva csakhamar eléri a Báthoryak ósi városát, a hajdani Krasznamegye székhelyét, az 5000 lakosú Szildgy-Somlyót. E csínos külsejú, rendezett tanácsú város kiteijedésénél és lakosai számánál fogva második helyen áll Szilágymegyében. A Magura déli tóvében, gyónyórú vidéken, mintegy gyümólcsós kertben fekszik. Kózepén ezüstszalagként húzódik végig a gyakran rakonczátlan Kraszna folyd. Hegyek kórnyezik, melyek kózúl a Púpos fenyúvel van beültetve. A Púposnak egyik nevezetessége a „ sárkánylyuk " nevú barlang. A rege szerint egy hét fejú sárkány tanyázott ez üregben s a város hajadonaibdl koronként egyet-egyet elragadott, míg végre a Báthoryak egyik óse mególte. Ennek cmlékére vették fól aztán a Báthoryak czímerükbe a három sárkányfogat. Mert a Báthoryaknak e város az ósi fészkók. Itt született Báthory István fejedelem, késóbb hatalmas lengyel király. A Báthoryak idejéból sok érdekes emlék maradt fónn a városban. Szilágy-Somlyó annak idejében mint eródített hely is nevezetes volt. Máig is fennáll, de már csak romjaiban, a város kózepén, a gymnasium épúlete mellett a Báthoryak által újjá épített lovagvár, melynek kapuja fólótt Báthory Zsigmond nevének kezdó betúi (S. B.) és az 1597. évszám vannak bevésve. Külónben ezt a várat Báthory István még erdélyi fejedelem korában építtette, II. Rákdczy Gyórgyné Gyeróffy Gyórgynek adta, ettól pedig Bánffy Dénes vette meg. Újabb idóben a Bánffy családtdl a város vásárolta meg s kertjét sétahelyúl használja. A kózeli Magura oldalán, a Várhegyen bástya volt, melyet az említett várral alagút kótótt óssze. Ez a magurai vár oklevéli bizonyság szerint 135 l-ben már megvolt. 1660-ban Szejdi Amhát pasa Barcsay Akos fejedelem érdekében a szultán paranesára ostrom alá vette Somlyó várát, s minthogy az hósileg ellenállt, üszkóket dobatott a vár épúleteire, melyek meggyúlván, a város maga